Közbeszerzési eljárásban odaítélt építési szerződés teljesítési határidejének módosítása merült fel az építési területtel határos ingatlan állagromlása miatt.

Jóllehet a közbeszerzési eljárás eredményeként létrejött szerződések esetén is a felek egymás közötti jogviszonyára vonatkozó rendelkezéseket elsősorban a Polgári Törvénykönyv tartalmazza, a szerződés módosításának kérdésében a közbeszerzési törvény (közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény; a továbbiakban: Kbt.) speciális szabályai szerint kell eljárni.

A kérdés megválaszolásához mindenek előtt a Kbt.-nek a szerződés módosítására vonatkozó előírásait kell megvizsgálnunk. A Kbt. a 141. § körében tartalmazza – taxatív jelleggel – a szerződésmódosítás esetköreit. Ez azt jelenti, hogy kizárólag az itt felsorolt esetek valamelyikében foglalt feltételek maradéktalan teljesülésekor kerülhet sor a szerződés közbeszerzési eljárás lefolytatása nélküli módosítására.

Annak előre bocsátásával, hogy a szerződésmódosítás megalapozottságáról minden esetben kizárólag az eset valamennyi releváns körülményének ismeretében lehet dönteni, a kérdés kapcsán az alábbiak rögzíthetőek.

1. 1. Semelyik, a Kbt. 141. §-ában szereplő esetkör nem tartalmaz olyan lehetőséget, amely önmagában a teljesítési határidő módosítására szolgálna. Mindezen túl, a teljesítési (vállalási) határidő sok kiírás esetében a bírálati szempontrendszer részét képezi, ezért a módosítása különösen érzékeny téma.
2. 2. A teljesítési határidő meghosszabbításának szükségessége azonban jellemzően valamilyen – az ajánlatkérők által előszeretettel hivatkozott ún. előre nem látható – esemény következményeként merül fel. Jóllehet a kérdés nem tartalmaz részleteket a teljesítési határidő meghosszabbításának indokaként szolgáló szomszédos épület állagromlásának hátteréről, az ajánlatkérőnek a közbeszerzési eljárás megfelelő alaposságú, körültekintő előkészítésére vonatkozó kötelességébe beletartozik, hogy a munkavégzést, az építkezés helyszínét érintő körülményekről átfogó képpel rendelkezzen, azokról megfelelő információkat biztosítson az ajánlattevők.
3. 3. Fentiek figyelembe vétele mellett két szerződésmódosítási esetkörre kívánunk utalni. A Kbt. 141. § (4) bekezdés c) pontja a következő kritériumokat támasztja a szerződés módosíthatóságához:

• a módosítást olyan körülmények tették szükségessé, amelyeket az ajánlatkérő kellő gondossággal eljárva nem láthatott előre;
• a módosítás nem változtatja meg a szerződés általános jellegét;
• az ellenérték növekedése nem haladja meg az eredeti szerződés értékének 50%-át.

A 2. pontban vázoltak miatt külön felhívjuk a figyelmet a feltételrendszer azon elemére, mely szerint a módosítás csak akkor indokolt, ha az ajánlatkérő kellő gondosság és előrelátás mellett nem számíthatott a módosítás okaként hivatkozott esemény bekövetkezésére. Ez még a rövid tényvázlat alapján sem tűnik reálisnak.

4. 4. A Kbt. 141. § (6) bekezdése rendelkezik az ún. nem lényeges szerződésmódosítás esetköréről. E szerint a szerződés új közbeszerzési eljárás lefolytatása nélkül akkor módosítható, ha a módosítás nem lényeges. A szerződés módosítása lényeges, ha az eredeti szerződéses feltételektől lényegesen eltérő érdemi feltételeket határoz meg. A továbbiakban rögzíti a jogszabály [lásd 141. § (6) bek. a)-c) pontok], hogy mely esetekben kell a módosítást mindig lényegesnek tekinteni.
5. 5. A lényegesség kérdésében hivatkozunk a Közbeszerzési Döntőbizottság D. 96/8/2020. számú határozatában foglalt érvelésre, melyben a Döntőbizottság rámutatott arra, hogy a joggyakorlata egységes abban, hogy a teljesítési határidő eredeti időtartamának több, mint a felével való meghosszabbítása lényeges feltételnek minősül, így a Kbt. 141. § (6) bekezdés szerinti jogalap jogszerűen nem alkalmazható.
6. 6. Előzőeket összegezve: a kérdésben foglalt feltételek mellett a szerződés közbeszerzési eljárás nélküli módosítását nem javasoljuk.