Az új Tbj. (2019. évi CXXII.) törvény hatályba lépésével valamennyi munkavégzésre irányuló jogviszonyban megszűnt a nyugdíjasok biztosítási és járulékfizetési kötelezettsége, ami egyben azt is jelenti, hogy okafogyottá vált a korhatár be nem töltött (nők éve!) nyugdíjasok kereseti korlátja, és hatályát veszítette a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. (Tny.) törvény ezt taglaló 83/B. szakasza,
Ugyanakkor a korhatár előtti ellátásban vagy szolgálati járandóságban részesülők tekintetében – változatlan formában (minimálbér 18-szorosa) – élnek a kereseti korlát szabályai.
És továbbra is hatályos a Tny. törvény 83/C. szakasza, amely arról rendelkezik, hogy szüneteltetni kell annak a személynek az öregségi nyugdíja folyósítását, aki
- közalkalmazotti jogviszonyban,
- rendvédelmi igazgatási szolgálati jogviszonyban,
- honvédelmi alkalmazotti jogviszonyban,
- kormányzati szolgálati jogviszonyban, politikai szolgálati jogviszonyban, biztosi jogviszonyban,
- köztisztviselőként vagy közszolgálati ügykezelőként közszolgálati jogviszonyban,
- bírói szolgálati viszonyban, igazságügyi alkalmazotti szolgálati viszonyban, ügyészségi szolgálati viszonyban,
- rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló törvény szerinti hivatásos szolgálati jogviszonyban vagy
- a Magyar Honvédséggel szerződéses vagy hivatásos szolgálati viszonyban
áll.
Tehát, ha egy nyugdíjas személy közalkalmazotti jogviszonyban végez munkát, akkor július hónaptól e jogviszonyában sem terjed ki rá a biztosítás, nem terheli egyéni járulék (ami azt is jelenti nettó fizetése 17 százalékkal nő), ugyanakkor elveszíti e jogviszonyban fennálló biztosítotti státuszát.
Az egészségügyi szolgáltatás – nyugdíjas jogállására tekintettel – természetesen továbbra is megilleti (tehát nem kell magánszemélyként egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetnie!), de keresőképtelensége esetén nem lesz jogosult táppénzre, mint ezt megelőzően. Így például, egy hosszabb betegség esetén – a betegszabadság lejártát követően – ellátás nélkül marad, és adott esetben rákényszerülhet a jogviszonya megszüntetésére annak érdekében, hogy nyugellátása ismét folyósításra kerüljön a számára.
Nem közszolgálati jogviszony (legyen szó pl. munkaviszonyról, megbízásról) alkalmazása esetén viszont szóba sem jön a nyugellátás szüneteltetése.
