Társaságalapítás, egyesület vagy alapítvány létrehozása esetén az egyik leggyakrabban felmerülő kérdés az alapítók részéről, hogy az alapításban való részvétel milyen kockázatokkal járhat, terhelheti-e felelősség, helytállási kötelezettség a hitelezők (főként a köztartozások miatt az adóhatóság) felé az alapítót (tagot), illetve a vezető tisztségviselőt (ügyvezetőt, igazgatósági tagot, elnököt, kurátort a létrehozott szervezet esetleges tartozásai kapcsán. A vezető tisztségviselők körében további kérdés, hogy az általuk irányított, vezetett szervezet irányában milyen felelősséggel tartoznak.
A (volt) vezető tisztségviselőkkel az ítélkezési gyakorlat elemzésének adatai alapján[1] elsősorban az adóhatóság, a felszámolók, de más hitelezők is gyakran indítanak pert a társaságok megszűnésével (felszámolásával, kényszertörlésével összefüggésben) a megszűnt társaságokkal szembeni kielégítetlen hitelezői igények, köztük kiemelkedően adótartozások miatt. A legtöbb esetben a tagok korlátolt felelősségével működő gazdasági társaságok, ezen belül is elsődlegesen a legnépszerűbb társasági formában működú kft-t tagjai és vezető tisztségviselői érintettek az ilyen jogvitákban, de társaságnak nem minősülő cégek, pl. szövetkezetek, vagy az egyesületek, alapítványok is érintettek lehetnek.
Igen gyakran hitelezői oldalról merül fel kérdés, hogy lehetséges vagy érdemes-e egy felszámolt, kényszertörléssel megszűnt cég vagy más jogi személy esetében a volt tagokkal, vezető tisztségviselőkkel szemben peres úton fellépni, és ha igen, milyen esélyekkel.
A tartozásokért való felelősség nemcsak a bírósági nyilvántartásokba bejegyzett vezető tisztségviselők esetében merülhet fel, hanem az ún. árnyék-tisztségviselők esetében is, akik ugyan nem tagjai, vezető tisztségviselői az adósnak, de a vezető tisztségviselőre, az adós tagjára üzleti vagy egyéb kapcsolatok folytán az adós döntéseinek meghozatalára ténylegesen meghatározó befolyást tudnak gyakorolni.
Számos kérdés merül fel a vezető tisztségviselők részéről, hogy milyen tartalmú üzleti döntések ítélhetők kockázatosnak a hitelezők felé fennálló felelősségük tekintetében.
A cikksorozatban a Ptk[2]., a Ctv[3]., a Cstv[4], valamint a blog jellegére tekintettel kiemelten az adóeljárási jogszabályok vonatkozó rendelkezései és a kialakult bírói gyakorlat alapján kívánunk, elsősorban a nem hivatásos jogalkalmazók számára eligazítást nyújtani.
A cikksorozat első részében a tagok, vezető tisztségviselők felelősségét, helytállási kötelezettségét megalapozó legfontosabb jogszabályi rendelkezéseket – áttekintő jelleggel - összegezzük azzal, hogy a blog műfajára tekintettel a velük kapcsolatos értelmezési és alkalmazási problémák feldolgozására a sorozathoz tartozó következő cikkekben kerülhet sor.
A Ptk. 3:2. § szerint a jogi személy kötelezettségeiért saját vagyonával köteles helytállni; a jogi személy tagjai és alapítója a jogi személy tartozásaiért nem felelnek. Ha a jogi személy tagja vagy alapítója korlátolt felelősségével visszaélt, és emiatt a jogi személy jogutód nélküli megszűnésekor kielégítetlen hitelezői követelések maradtak fenn, e tartozásokért a tag vagy az alapító korlátlanul köteles helytállni.
A vezető tisztségviselő hitelezőkkel szembeni felelőssége a gazdasági társaság, az egyesület, a szövetkezet és az egyesülés esetén szintén közvetlenül jogszabályi rendelkezésen, a felsorolt szervezettípusokra egyaránt alkalmazandó Ptk. 3:118. §-án alapul, amely kimondja, hogy ha gazdasági társaság jogutód nélkül megszűnik, a hitelezők kielégítetlen követelésük erejéig kártérítési igényt érvényesíthetnek a társaság vezető tisztségviselőivel szemben a szerződésen kívül okozott károkért való felelősség szabályai szerint, ha a vezető tisztségviselő a társaság fizetésképtelenségével fenyegető helyzet beállta után a hitelezői érdekeket nem vette figyelembe. Ez a rendelkezés végelszámolással történő megszűnés esetén nem alkalmazható.
A cégek (a gazdasági társaságoknál tágabb kör esetében) kényszertörlése esetére a Ctv. 18/A. § (1) bekezdése kimondja, hogy ha a korlátozott tagi felelősséggel működő céget a cégbíróság kényszertörlési eljárásban törölte a cégjegyzékből, a cég - a cég törlésének időpontjában a cégjegyzékbe bejegyzett - volt tagja korlátlanul felel a cég hitelezőjének kielégítetlen követelése erejéig, ha a tag a korlátolt felelősségével visszaélt. Több tag felelőssége egyetemleges.
A korlátozott felelősségükkel visszaéltek azok a tagok, akik tartósan hátrányos üzletpolitikát folytattak, a cég vagyonával sajátjukként rendelkeztek, továbbá azok, akik olyan határozatot hoztak, amelyről tudták vagy az általában elvárható gondosság mellett tudhatták volna, hogy az a cég törvényes működésével nyilvánvalóan ellentétes.
Ha a korlátozott tagi felelősséggel működő céget a cégbíróság a kényszertörlési eljárásban törölte a cégjegyzékből, az a volt tag, aki a kényszertörlési eljárás megindulását megelőző három éven belül ruházta át részesedését, korlátlanul felel a cég hitelezőjének kielégítetlen követelése erejéig, ha a korlátolt felelősségével tagsági jogviszony alatt visszaélt vagy a részesedésének átruházásakor rosszhiszemű volt. Mentesül a tag a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy az átruházás során jóhiszeműen és a hitelezői érdekek figyelembevételével járt el. Több tag felelőssége egyetemleges.
A Ctv. 118/B. § (1) bekezdése szerint, ha a cégbíróság a céget kényszertörlési eljárásban törölte a cégjegyzékből, a cég vezető tisztségviselője - ideértve a kényszertörlési eljárás előtt a cégjegyzékből törölt vezető tisztségviselőt is - az okozott hátrány erejéig felel a kielégítetlenül maradt hitelezői követelésekért, ha a fizetésképtelenséggel fenyegető helyzet bekövetkezését követően ügyvezetési feladatait nem a hitelezői érdekek figyelembe vételével látta el, és ezáltal a cég vagyona csökkent, illetve a hitelezők követeléseinek kielégítése meghiúsult. Több vezető tisztségviselő esetén felelősségük egyetemleges. A Ctv. 118!B.§ szempontjából a cég által megválasztott végelszámoló és az a személy is vezető tisztségviselőnek minősül, aki a cég döntéseinek meghozatalára ténylegesen meghatározó befolyást gyakorolt.
A fizetésképtelenséggel fenyegető helyzet bekövetkezte az az időpont, amelytől kezdve a cég vezetői előre látták vagy az ilyen tisztséget betöltő személytől elvárható gondosság mellett látniuk kellett, hogy a cég nem lesz képes esedékességkor kielégíteni a vele szemben fennálló követeléseket.
Mentesül a felelősség alól a vezető tisztségviselő, ha bizonyítja, hogy a fizetésképtelenséggel fenyegető helyzet nem a vezető tisztségviselői jogviszonya alatt vagy ügyvezetési tevékenysége miatt következett be, a fizetésképtelenséggel fenyegető helyzet bekövetkeztét követően pedig az adott helyzetben az ilyen tisztséget betöltő személytől elvárható valamennyi intézkedést megtette a hitelezői veszteségek elkerülése, csökkentése, továbbá a cég legfőbb szerve intézkedéseinek kezdeményezése érdekében.
Ha a vezető tisztségviselő a kényszertörlés elrendelését megelőzően vagy a kényszertörlési eljárás alatt neki felróhatóan nem tett eleget a számviteli beszámoló letétbe helyezési és közzétételi kötelezettségének, bizonyítania kell azt is, hogy a vezető tisztségviselői jogviszonya, illetve a végelszámolói tevékenysége alatt nem következett be vagyonvesztés.
Egyesületek, szövetkezetek kényszertörlése, valamint a környezetvédelmi károkkal kapcsolatos vezető tisztségviselői felelősség körében is az előbbiekben ismertetett szabályok az irányadók.
A Ctv. 118/C. § (1) bekezdése szerint hitelező az a személy, aki követelését a kényszertörlési eljárásban bejelentette és követelése jogerős és végrehajtható bírósági, hatósági határozaton, más végrehajtható okiraton alapul vagy nem vitatott vagy elismert, pénz- vagy pénzben kifejezett vagyoni követelés.
A hitelező a keresetét a cég törlését elrendelő jogerős határozat Cégközlönyben való közzétételét követő kilencven napos jogvesztő határidőn belül a cég utolsó bejegyzett székhelye szerint illetékes törvényszéken nyújthatja be.
A felszámolási eljárásról rendelkező „csődtörvény” (Cstv.) 33/A. § (1) bekezdése szerint a hitelező vagy - az adós nevében - a felszámoló a felszámolási eljárás alatt keresettel kérheti a bíróságtól annak megállapítását, hogy azok, akik a gazdálkodó szervezet vezetői voltak a felszámolás kezdő időpontját megelőző három évben, a fizetésképtelenséggel fenyegető helyzet bekövetkeztét követően a vezetői feladataikat nem a hitelezők érdekeinek figyelembevételével látták el, és ezzel okozati összefüggésben a gazdálkodó szervezet vagyona csökkent, vagy a hitelezők követeléseinek teljes mértékben történő kielégítése más okból meghiúsulhat. E bekezdés alkalmazásában a hitelezői érdekeket figyelmen kívül hagyó tevékenységnek minősül az is, ha a vezető elmulasztotta a környezetkárosodás megelőzésére, a környezetkárosítás abbahagyására, illetve a kármentesítésre vonatkozó, jogszabályban meghatározott kötelezettségeket, és ennek következtében a hitelezők követeléseinek teljes mértékben történő kielégítése meghiúsulhat. Ha többen közösen okoztak kárt, felelősségük egyetemleges.
A gazdálkodó szervezet vezetőjének minősül az a személy is, aki a gazdálkodó szervezet döntéseinek meghozatalára ténylegesen meghatározó befolyást gyakorolt.
A fizetésképtelenséggel fenyegető helyzet bekövetkezte az az időpont, amelytől kezdve a gazdálkodó szervezet vezetői előre látták vagy az ilyen tisztséget betöltő személytől elvárható gondosság mellett látniuk kellett, hogy a gazdálkodó szervezet nem lesz képes esedékességkor kielégíteni a vele szemben fennálló követeléseket.
Mentesül a felelősség alól a vezető, ha bizonyítja, hogy a fizetésképtelenséggel fenyegető helyzet bekövetkeztét követően nem vállalt az adós pénzügyi helyzetéhez képest indokolatlan üzleti kockázatot, illetve az adott helyzetben az ilyen tisztséget betöltő személytől elvárható valamennyi intézkedést megtette a hitelezői veszteségek elkerülése, csökkentése, továbbá az adós gazdálkodó szervezet legfőbb szerve (döntéshozó szerve) intézkedéseinek kezdeményezése érdekében.
Amennyiben a vezető a felszámolás kezdő időpontját megelőzően neki felróhatóan nem vagy nem megfelelően tett eleget a gazdálkodó szervezet éves beszámolója [összevont (konszolidált) éves beszámolója] külön jogszabályban meghatározott letétbe helyezési és közzétételi kötelezettségének, vagy nem teljesíti a jogszabály szerinti beszámolókészítési, irat- és vagyonátadási, továbbá tájékoztatási kötelezettségét, neki kell bizonyítania, hogy a vezetői tisztségének időtartama alatt nem következett be fizetésképtelenséggel fenyegető helyzet, vagy ha ilyen körülmény fennállt, a vezetési feladatai ellátása során a hitelezők érdekeit is figyelembe vette.
A Cstv. 38/A.§ (1) bekezdés szerinti eljárásban biztosíték nyújtása is kérhető a hitelezők követelésének kielégítése céljából. A biztosíték nyújtására irányuló kérelemben a biztosítéknyújtás indokoltságát alátámasztó körülményeket valószínűsíteni kell. A biztosíték formája a bíróság gazdasági hivatalában letéti számlára forintban befizetendő pénzösszeg lehet.
A felszámolási eljárás jogerős lezárásáról hozott határozat Cégközlönyben való közzétételét követően bármely hitelező keresettel kérheti a bíróságtól, hogy a Cstv. 38/A.§ (1) bekezdés szerinti perben jogerősen megállapított felelősség alapján, az okozott vagyoni hátrány mértékéig kötelezze az adós volt vezetőjét a felszámolási eljárásban nyilvántartásba vett, de ott meg nem térült követelésének kifizetésére.
Ha a felszámolási eljárás jogerős lezárásáig a Cstv. 38/A.§ (1) bekezdés szerinti ún. megállapítási perben még nincs jogerős határozat, a 90 napos jogvesztő határidő kezdő napja a bírósági határozat jogerőre emelkedésének napját követő nap.
Ha több hitelező terjeszt elő marasztalási keresetet, a bíróság a pereket egyesíti, és a hitelezők pernyertessége esetén a hitelezői követelések arányos kielégítéséről rendelkezik és a biztosítékot is e bekezdésnek megfelelően kell a hitelezők követelésére felosztani.
A kényszertörléssel analóg módon az egyesületek, szövetkezetek felszámolása, illetve a felszámolás során a környezeti károk miatti vezetői tisztségviselői felelősség érvényesítése esetén is az előzőek szerinti Cstv-rendelkezéseket kell alkalmazni.
A Cstv. 63. § (2) bekezdése szerint a minősített többséget biztosító befolyás alatt álló, valamint az egyszemélyes gazdasági társaság, továbbá az egyéni cég felszámolása esetében a befolyással rendelkező, illetve az egyedüli tag (részvényes) korlátlan felelősséggel tartozik a társaság minden olyan kötelezettségéért, amelynek kielégítését a felszámolási eljárás során az adós vagyona nem fedezi, ha a hitelezőnek a felszámolási eljárás során, vagy annak jogerős lezárásáról hozott határozat Cégközlönyben való közzétételét követő 90 napos jogvesztő határidőn belül benyújtott keresete alapján a bíróság a tagot (részvényest) - az adós társasággal összefüggő tartósan hátrányos üzletpolitikája miatt fennálló helytállási kötelezettségére tekintettel - a hitelező azon felszámolási eljárásban nyilvántartásba vett követelésének megfizetésére kötelezi, amelynek kielégítésére a felszámolási eljárásban nincs fedezet. A felszámoló a keresetindítást megalapozó körülményekről és információkról köteles a hitelezői választmányt, a hitelezői képviselőt vagy a hozzá forduló hitelezőket tájékoztatni.
A Cstv. 63/A. § szerint, amennyiben az adósnak - a bíróság által jóváhagyott közbenső mérleg (egyszerűsített eljárás esetén pedig a bíróság által jóváhagyott vagyonfelosztási javaslat) szerint - a jegyzett tőkéjének 50%-át meghaladó mértékű tartozása van, a hitelező kereseti kérelmére a bíróság megállapítja, hogy a felszámolási eljárás megindítását megelőző három éven belül részesedését átruházó, többségi befolyással rendelkező volt tag (részvényes) korlátlanul felel az adós ki nem elégített kötelezettségeiért, kivéve, ha a részesedését átruházó volt tag bizonyítja, hogy az átruházás időpontjában az adós még fizetőképes volt, és a fenyegető fizetésképtelenség vagy a fizetésképtelenség csak ezt követően következett be, vagy az adós ugyan fizetésképtelenséggel fenyegető helyzetben volt vagy már fizetésképtelen volt, de a tag (részvényes) az átruházás során jóhiszeműen és a hitelezők érdekeinek figyelembevételével járt el. A felszámoló az e bekezdés szerinti felelősséget megalapozó, társasági részesedést átruházó jogügyletre vonatkozó információkról köteles a hitelezői választmányt, a hitelezői képviselőt és a nyilvántartásba vett hitelezőket tájékoztatni. A keresetet legkésőbb a felszámolási eljárás jogerős lezárásáról hozott határozat Cégközlönyben való közzétételét követő 90 napos jogvesztő határidőn belül lehet benyújtani.
Az új Ptk, a Ctv. és a Cstv. hivatkozott rendelkezései alapján nem teljesen egyértelmű, hogy van-e lehetőség közvetlenül a Ptk. hivatkozott rendelkezéseire alapozott igényérvényesítésre (kereset benyújtásra), vagy a Ptk. ismertetett szabályai szerinti kereseteket minden esetben a Cstv. illetve a Ctv. szabályai szerinti hivatkozásokkal lehet benyújtani.[5]
[1] Lásd: A Kúria Polgári Kollégiuma Joggyakorlat-elemző Csoport2016.El.II.JGY.G.2.összefoglaló jelentése
https://www.kuria-birosag.hu/sites/default/files/joggyak/osszefoglalo_velemeny_6.pdf
[2] Ptk: 2013. évi V. törvény, l. https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=a1300005.tv
[3] Ctv.: 2006. évi V. törvény l. https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=a0600005.tv
[4] Cstv.:1991. év XLIX. tv. l. https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=99100049.tv
[5] Az igen eltérő szakirodalmi álláspontokat ezzel kapcsolatban a hivatkozott kúriai joggyakorlat-elemző csoport számára készített, az 1. lábjegyzetben megjelölt elérhetőségi helyről lehet megismerni.
Amennyiben Ön is szeretne szakképesítést szerezni,
jelentkezzen OKJ képzésünkre.
