Bár a szociális hozzájárulási adóból igényelhető kedvezmények rendszere alapvetően az utóbbi időben nem változott, nem árt mégis sorra venni, különös tekintettel a törvényben foglalt részletszabályokra.
1) A szakképzettséget nem igénylő és mezőgazdasági munkakörben foglalkoztatott munkavállalók után érvényesíthető adókedvezmény
A kedvezményt a FEOR 9. főcsoportjába tartozó foglalkozás szerinti munkakörben (a továbbiakban: szakképzettséget nem igénylő munkakör), illetve a 6. főcsoport 61. csoportjába tartozó, a 7. főcsoport 7333 számú foglalkozásából a mezőgazdasági gép (motor) karbantartója, javítója munkakörben és a 8. főcsoport 8421 számú foglalkozás szerinti munkakörben (a továbbiakban együtt: mezőgazdasági munkakör) munkaviszonyban természetes személyt foglalkoztató kifizető veheti igénybe. A kedvezmény mértéke: levonásokkal nem csökkentett (bruttó) munkabér, de legfeljebb a minimálbér utáni szociális hozzájárulási adó 50%-a
2) A munkaerőpiacra lépők után érvényesíthető adókedvezmény
Munkaerőpiacra lépő az, aki az állami adó- és vámhatóság rendelkezésére álló adatok szerint a kedvezményezett foglalkoztatás kezdetének hónapját megelőző 275 napon belül legfeljebb 92 napig rendelkezett a Tbj. szerint biztosítási kötelezettséggel járó munkaviszonnyal, egyéni-, társas vállalkozói jogviszonnyal. E szabály alkalmazása szempontjából a biztosítási kötelezettséggel járó munkaviszonyba, egyéni-, társas vállalkozói jogviszonyba a csecsemőgondozási díj, örökbefogadói díj, a gyermekgondozási díj, a gyermekgondozást segítő ellátás vagy a gyermeknevelési támogatás folyósításának időszakát, valamint a közfoglalkoztatásban történő részvétel időtartamát nem kell beszámítani. A kedvezményezett foglalkoztatás kezdetének minősül az anyasági ellátásban részesült, illetve részesülő természetes személynek a korábbi kifizetőjénél történő ismételt munkába állásának kezdete is.
Kedvezmény mértéke a bruttó munkabér, de legfeljebb a minimálbér utáni szociális hozzájárulási adó 100 %-a a foglalkoztatás első két évében, és a foglalkoztatás harmadik évében 50%. A kedvezmény igénybevételéhez NAV igazolás szükséges, amelyet az adóhatóság küld meg a foglalkoztató részére.
3) A három vagy több gyermeket nevelő munkaerőpiacra lépő nők után érvényesíthető adókedvezmény
A családok támogatásáról szóló törvény szerint legalább három gyermekre tekintettel családi pótlékra szülőként jogosult munkaerőpiacra lépő nőkre az alábbi rendelkezéseket kell alkalmazni, a foglalkoztatás első három évében a bruttó bér, de maximum a minimálbér 100%-a a kedvezmény, a 4-5 évben pedig 50%. Ennek a kedvezménynek az igénybevételéhez szintén az adóhivatal küldi meg az igazolást.
4) A megváltozott munkaképességű személyek után érvényesíthető adókedvezmény
A kedvezmény érvényesítésének szempontjából megváltozott munkaképességű személynek minősül az,
- a) akinek az egészségi állapota a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján 60 százalékos vagy kisebb mértékű, vagy
- b) aki 2011. december 31-én - a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvény alapján megállapított - I., II., vagy III. csoportos rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjra volt jogosult és a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény 32-33. §-a, vagy a 19. § (1a) bekezdése, vagy a 38/C. §-a alapján rokkantsági ellátásban vagy rehabilitációs ellátásban részesül.
A kedvezményt az arra jogosult a komplex minősítésről szóló érvényes dokumentum, vagy a megváltozott munkaképességű személyek ellátásainak folyósítását igazoló határozat birtokában érvényesítheti. Amennyiben az adókedvezmény érvényesítésének feltételei már nem teljesülnek, akkor az adókedvezmény a jogosultság megszűnését követő hónaptól nem vehető igénybe. A kedvezmény mértéke a munkabér, de maximum a minimálbér kétszerese utáni szociális hozzájárulási adó 100 %-a.
5) A közfoglalkoztatottak után igénybe vehető adókedvezmény
A közfoglalkoztatásról és a közfoglalkoztatáshoz kapcsolódó, valamint egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CVI. törvény 1. § (3) bekezdésében felsorolt közfoglalkoztatót a közfoglalkoztatási jogviszonyban történő foglalkoztatás esetére részkedvezmény illeti meg, melynek mértéke a közfoglalkoztatási bér, de legfeljebb a közfoglalkoztatási garantált bér 130 százaléka után 50%.
6) Kutatók, doktoranduszok foglalkoztatása után érvényesíthető adókedvezmény
A doktori (PhD) vagy ennél magasabb tudományos fokozattal, vagy tudományos címmel rendelkező kutató, fejlesztő, vagy a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény szerint doktori képzésben részt vevő hallgató vagy doktorjelölt munkavállalót foglalkoztató - vállalkozásként működő kutatóhelynek minősülő - kifizető, az őt a munkaviszonyra tekintettel terhelő adóból adókedvezményt vehet igénybe. A kedvezmény mértéke kutatók foglalkoztatása esetén a bruttó munkabér, de legfeljebb 500 ezer forint jövedelemig a szociális hozzájárulási adó teljes mértéke, míg doktoranduszok esetében 200 ezer Ft jövedelemig a szociális hozzájárulási adó 50%-a.
7) A kutatás-fejlesztési tevékenység után érvényesíthető adókedvezmény
Munkaviszonyban kutató-fejlesztő munkavállalót foglalkoztató - vállalkozásként működő saját tevékenységi körben alapkutatást, alkalmazott kutatást, kísérleti fejlesztést végző kutatóhelynek minősülő - kifizető, az őt e munkaviszonyra tekintettel terhelő adóból adókedvezményt vehet igénybe, mértéke a kutatás-fejlesztési tevékenység közvetlen költségeként elszámolt bérköltség utáni szociális hozzájárulási adó 50 százalékával megállapított összeg. A kedvezmény igénybevétele esetén még figyelemmel kell lenni a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény 7. § (1) bekezdés t) pontjára. Az említett jogszabályhely alapján ugyanis a saját tevékenységi körben végzett kutatás-fejlesztési tevékenység közvetlen költségeként nem vonhatja le a kutató-fejlesztő munkavállaló azon munkabérének a hozzá kapcsolódó szociális hozzájárulási adóval és szakképzési hozzájárulással növelt összegét, amelyre a kedvezményt érvényesít.
Amennyiben Ön is szeretne szakképesítést szerezni,
jelentkezzen OKJ képzésünkre.
