Túl vagyunk ugyan a beszámolók tényleges közzétételén, mégis gyakran felmerül a kérdés, hogy ha nem szavaztak osztalék felvételről a tagok, mégis hogy tudnak osztalékot felvenni.
Ennek a kérdésnek a körbejárásához először is el kell indulnunk az osztalék szabályaitól.
Az első kérdés, ami ilyenkor fel szokott merülni:
- Ki az a tag, aki osztalékra jogosult?
Az osztalék és osztalék előleget a számviteli törvényen kívül a PTK szabályozza.
Első sorban a PTK. 3. könyv XXVI. fejezet foglalkozik a Társaságok által teljesített kifizetésekkel:
PTK.3:185 §. Osztalékra az a tag jogosult, aki az osztalékfizetésről szóló döntés meghozatalának időpontjában a társasággal szemben a tagsági jogok gyakorlására jogosult.
A tag osztalékra a már teljesített vagyoni hozzájárulás arányában jogosult.
A taggyűlésnek minden esetben az osztalékról a beszámoló elfogadásakor kell határozni. A döntésről szóló határozat a beszámolóval együtt letétbe helyezésre kerül.
A második felmerülő kérdés,
- Mikor és hogyan fizethető ki az osztalék?
Erre a kérdésre a számviteli törvény adja meg a választ.
Sztv. 39 § (3 ) bek. Az előző üzleti év adózott eredménnyel kiegészített szabad eredménytartalék akkor fizethető ki osztalékként, részesedésként, ha a lekötött tartalékkal, továbbá a pozitív értékelési tartalékkal csökkentett saját tőke összege az osztalék, a részesedés, a kamatozó részvény kamatának figyelembevétele (kifizetése) után sem csökken a jegyzett tőke alá.
Az eredménytartalék és a saját tőke meghatározásánál növelő tételként figyelembe lehet venni az előző üzleti év beszámolóban még nem szereplő, de a tárgyévben a mérlegkészítés időpontjáig elszámolt kapott (járó) osztalék részesedés összegét.
Az osztalék jóváhagyásának időpontjában le is kell könyvelni a jóváhagyott osztalékot.
Ennek könyvelési tétele: T 413 Eredménytartalék -- K 47 Rövid lejáratú kötelezettség.
A harmadik gyakran felmerülő kérdés,
- Mikor kell kifizetni a jóváhagyott osztalékot?
A kifizetés időpontjára konkrét meghatározást a törvények között nem találunk. Az elfogadáskor meg lehet határozni azt az időpontot, amikor szeretnénk, ha az osztalék kifizetésre kerüljön.
Amennyiben nincs meghatározva a kifizetés, akkor azt bármikor meg lehet tenni. Ennek kifizetése történhet pénzeszközzel, illetve átadott eszközzel is.
Amennyiben a juttatás nem pénzeszközzel történik, akkor a teljesítésként átadott eszközt az értékesítés szabályai szerint kell elszámolni. Természetesen ebben az esetben az áfa törvény szabályait is figyelembe kell venni.
A következő részben az osztalék előleg és annak szabályival fogunk foglalkozni.
Amennyiben Ön is szeretne szakképesítést szerezni,
jelentkezzen OKJ képzésünkre.