A Magyar Közlöny 2020. évi 244. számában jelent meg az előzetesen a sajtóban beharangozott kormányrendeleti szintű szabályozás a távmunkáról.[1]
A távmunka szabályait a veszélyhelyzeti időszakon kívül a Munka Törvénykönyve[2] 196-a tartalmazza. Távmunkavégzés a munkáltató telephelyétől elkülönült helyen rendszeresen folytatott olyan tevékenység, amelyet számítástechnikai eszközzel végeznek, és eredményét elektronikusan továbbítják. A munkaszerződésben meg kell állapodni a munkavállaló távmunkavégzés keretében történő foglalkoztatásában.
A munkáltató tájékoztatási kötelezettsége távmunka esetén kiterjed a távmunka munkáltató általi ellenőrzésére, a számítástechnikai vagy elektronikus eszköz használata korlátozásának szabályaira, továbbá arra a szervezeti egységről, amelyhez a munkavállaló munkája kapcsolódik. A munkáltató a távmunkát végző munkavállalónak minden olyan tájékoztatást köteles megadni, amelyet más munkavállalónak biztosít. A munkáltató biztosítja, hogy a munkavállaló a területére beléphessen és más munkavállalóval kapcsolatot tartson.
A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény 86/A.§-a[3] rendelkezik a távmunka esetén alkalmazandó munkavédelmi szabályokról.
Távmunkavégzés esetén munkahely az a munkaszerződésben a felek által meghatározott helyiség, ahol a munkavállaló az információtechnológiai vagy számítástechnikai eszközzel rendszeresen a munkáját végzi.
A távmunkavégzés - a munkáltatóval kötött megállapodás alapján - a munkavállaló által biztosított munkaeszközzel is történhet. Az ilyen munkaeszköz esetén a munkáltató a kockázatértékelés elvégzése során győződik meg a munkaeszköz biztonságos állapotáról. A munkaeszköz biztonságos állapotának fenntartásáról ebben az esetben a munkavállaló gondoskodik. A munkahelyen a munkavállaló a munkáltató hozzájárulása nélkül nem változtathatja meg a munkakörülményeket.
Az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés érdekében a munkáltató köteles a szükséges utasításokat és tájékoztatást a munkavégzést megelőzően a munkavállalónak megadni; köteles továbbá rendszeresen meggyőződni arról, hogy a munkakörülmények megfelelnek-e a követelményeknek, a munkavállalók ismerik, illetve megtartják-e a rájuk vonatkozó rendelkezéseket. Az Mt. alkalmazásában indokolt esetnek minősül a munkáltató vagy megbízottjának ellenőrzése, ha az a munkavédelmi ellenőrzéssel kapcsolatos munkáltatói feladatok teljesítése érdekében történik. A munkáltató vagy megbízottja a kockázatértékelés, az ellenőrzés elvégzése, balesetvizsgálat lefolytatása, valamint a munkakörülmények ellenőrzése céljából léphet be és tartózkodhat a munkavégzési helyként szolgáló ingatlan területén.
A munkáltató a távmunka keretében foglalkoztatott munkavállalót köteles tájékoztatja a munkahelyi munkavédelmi tanácskozási és érdek-képviseleti lehetőségekről és gyakorlatról, továbbá az ezzel összefüggő feladatot ellátó felelős személyekről, elérhetőségük adatairól. A munkavégzési helyként szolgáló ingatlan területére a munkavédelmi képviselő a munkavállaló beleegyezésével léphet be és tartózkodhat.
A munkavédelmi hatóság kizárólag munkanapon, 8 és 20 óra között végezheti a távmunka ellenőrzését. A munkavédelmi hatóság a munkáltatót és a munkavállalót az ellenőrzés megkezdése előtt legalább 3 munkanappal erről tájékoztatja. A munkáltató az ilyen céllal a munkavégzési helyként szolgáló ingatlan területére történő belépéshez szükséges hozzájárulást a munkavállalótól legkésőbb az ellenőrzés megkezdéséig beszerzi.
A távmunka munkavédelmi szabályainak betartása és az ellenőrzés lehetővé tétele körében a munkavállalót együttműködési kötelezettség terheli. Az ellenőrzéstől való indokolatlan elzárkózás a munkaviszonyból adódó lényeges kötelezettség megszegésének minősülhet, amely súlyos esetben akár rendkívüli munkáltatói felmondáshoz is vezethet.
A veszélyhelyzet időszakában a távmunkára vonatkozóan az előzőekben idézett szabályoktól a munkavállaló és a munkáltató a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény 196. §-á megállapodásban eltérhetnek (egyoldalú eltérés munkáltatói vagy munkavállalói oldalról továbbra sem lehetséges).
A veszélyhelyzet kihirdetéséről szóló 478/2020. (XI. 3.) Korm. rendeletben kihirdetett veszélyhelyzet (a továbbiakban: veszélyhelyzet) ideje alatt a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény előzőekben részletezett rendelkezéseit (86/A. §-át) sem kell alkalmazni.
Távmunkavégzés esetén a munkáltatónak tájékoztatnia kell a munkavállalót a munkavégzéshez szükséges, egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkakörülmények szabályairól, és a munkavállaló a munkavégzés helyét ezen munkakörülmények teljesülésére figyelemmel választja meg.
A veszélyhelyzet ideje alatt igazolás nélkül, költségként elszámolható tételnek minősül a munka törvénykönyvéről szóló törvény távmunkavégzésre vonatkozó rendelkezéseinek megfelelően, a munkaszerződésében foglaltak szerint távmunkavégzés keretében munkát végző munkavállalónak, a távmunkavégzéssel összefüggésben költségtérítés címén fizetett összegből a felek által előzetesen meghatározott, de legfeljebb havonta az adóév első napján érvényes havi minimálbér 10 százalékának megfelelő összeg (ha a távmunkavégzés nem érinti az egész hónapot, a havi összegnek a távmunkavégzéssel érintett napokkal arányos része), feltéve, hogy a magánszemély a távmunkavégzéssel összefüggésben a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 3. számú melléklet I. Jellemzően előforduló költségek cím 24. pont c) és d) alpontja szerint más költséget nem számol el.
A különleges rendelkezések a koronavírus-világjárvány második hulláma elleni védekezésről szóló 2020. évi CIX. törvény hatályvesztéséig hatályban maradnak.[4]
[1] https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=A2000487.KOR&dbnum=1
[2] https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=a1200001.tv
[3] lásd: https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=99300093.tv
[4] https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=A2000109.TV&dbnum=1
Amennyiben Ön is szeretne szakképesítést szerezni,
jelentkezzen OKJ képzésünkre.
