2020. dec 09.

A családi gazdaságok adózása 1.rész

írta: Dr. Sztanó Imre
A családi gazdaságok adózása 1.rész

A mezőgazdasági őstermelők adózásával összefüggésben lényeges változás, hogy „nem kell bevételként figyelembe venni a mezőgazdasági őstermelő által e tevékenységével összefüggésben kapott támogatás összegét”. Ilyen támogatás például a normatív támogatás és  a költségek fedezetére  vagy fejlesztési célból kapott  támogatás is. Ez azt jelenti tehát, hogy a mezőgazdasági őstermelő által a jogszabály vagy nemzetközi szerződés alapján az őstermelői tevékenységével összefüggésben folyósított támogatások nem minősülnek bevételnek, azaz adómentessé válnak, így azokat sem a bevételi értékhatár, sem a jövedelem számítása során nem kell figyelembe venni.

discussing-business-plan_1098-15918.jpg

A mezőgazdasági őstermelőnek az  őstermelői tevékenységéből származó bevételéből nem kell jövedelmet megállapítania, ha az  e  tevékenységéből származó bevétele az  adóévben nem haladja meg az  éves minimálbér felét.(Éves minimálbér: az év első napján érvényes kötelező legkisebb munkabér havi összegének tizenkétszerese.) Ha a  bevétel az  éves minimálbér felét meghaladja, a  mezőgazdasági őstermelő a  teljes bevételt figyelembe véve köteles a jövedelmét meghatározni. Ha a jelenlegi minimál bér összegét vesszük alapul, akkor ez az összeg 966 000 Ft (161 000 Ft minimál bért feltételezve!) Ez az összeg jóval magasabb a jelenlegi (600 000 Ft) összegnél. Az új szabály egyrészt megnöveli az őstermelők adómentességének bevételi értékhatárát, másrészt annak a minimálbérhez kötésével megvalósul az értékhatár éves valorizációja. Gyakorlatilag ez azt jelenti, hogy ha az őstermelő nem éri el a jelzett értékhatárt, akkor nem kell jövedelmet megállapítani és természetesen nem kell személyi jövedelemadó bevallást sem készíteni.

 

Az értékhatár felett a mezőgazdasági őstermelők kétféle adózás közül választhatnak:

  • átalányadózás vagy
  • tételes költségelszámolás.

A mezőgazdasági őstermelő az átalányadózást akkor alkalmazza, ha az e tevékenységéből származó bevétele az adóévben az éves minimálbér tízszeresét nem haladja meg. Az őstermelő az átalányadózás alkalmazása helyett – választása szerint – adóévenként az  adóév egészében az SZJA törvény  második rész rendelkezései alapján állapíthatja meg a jövedelmét. Az átalányadózás nem tesz különbséget a növénytermesztés, az állattenyésztés és a kiegészítő tevékenység között,  hanem  egységesen 90 %-os költséghányadot  alkalmaz. Ez azt jelenti, hogy 10%-os vélelmezett jövedelem alapján kerül az adófizetés meghatározásra. (átalányban megállapított jövedelem)

 

Sorozatunk korábbi része:

 https://perfekt.blog.hu/2020/12/07/a_csaladi_gazdasagokrol

 

 

Amennyiben Ön is szeretne szakképesítést szerezni,
jelentkezzen 
OKJ képzésünkre.

 

 

Szólj hozzá