1. A jótállási idő „sávossá” válik a termék árától függően
2021. január 1-jétől a kötelező jótállás alá tartozó termék árától függ, hogy hány év jótállás jár. A jótállási idő a termék árától függően 1 év, 2 év vagy 3 év lehet.
Ha a kötelező jótállás alá eső termék ára 10 000 Ft – 100 000 Ft közé esik, 1 év jótállás vonatkozik a termékre.
Ha a kötelező jótállás alá eső termék ára 100 001 Ft – 250 000 Ft közé esik, 2 év jótállás vonatkozik a termékre.
Ha a kötelező jótállás alá eső termék ára a 250 000 Ft-ot meghaladja, 3 év jótállás vonatkozik a termékre.
2. Egyértelművé válnak a javítással kapcsolatos határidők
A) Ha egy kötelező jótállás alá tartozó termék első alkalommal hibásodik meg és a terméket értékesítő vállalkozás vagy a szerviz megállapítja, hogy a termék nem javítható, akkor a vállalkozás 8 napon belül köteles cserélni a terméket. Ha a termék cseréjére nincs lehetőség, a vállalkozás köteles a fogyasztó által bemutatott, a termék árának megfizetését igazoló számlán vagy nyugtán feltüntetett vételárat 8 napon belül visszatéríteni a vásárló részére.
Fontos kiemelni, hogy ez az új szabály nem vonatkozik az alábbi termékekre (járművekre: elektromos kerékpár; elektromos roller; quad; motorkerékpár; segédmotoros kerékpár; személygépkocsi; lakóautó, lakókocsi, utánfutós lakókocsi; utánfutó; motoros vízi jármű).
B) Ha egy kötelező jótállás alá tartozó termék meghibásodik és a terméket értékesítő vállalkozás vagy a szerviz megállapítása szerint a termék javítható, akkor a vállalkozásnak a korábbi szabályoknak megfelelően ezután is törekednie kell a termék 15 napon belüli javítására. Ha a javítási idő a 15 napot meghaladja, akkor a vállalkozás a fogyasztót legkésőbb a 15. napon tájékoztatni köteles a javítás várható időtartamáról. Ennek célja, hogy a vásárló tudja azt, hogy meddig kell a terméket nélkülöznie. A tájékoztatást a fogyasztó előzetes hozzájárulása esetén elektronikus úton vagy a fogyasztó általi átvételi igazolásra alkalmas más módon kaphatja meg legkésőbb a javításra átadástól számított 15. napon. A vállalkozás tájékoztatási kötelezettségének megvalósulását a fogyasztóvédelmi hatóság ellenőrzi.
Fontos kiemelni, hogy a 15 napot meghaladó javításra vonatkozó értesítési kötelezettség vonatkozik az A/ pontban kivételként jelzett járművekre.
C) Ha egy kötelező jótállás alá tartozó terméket 30 napon belül nem tudja megjavítani a vállalkozás/szervíz, akkor a vállalkozás 8 napon belül cserélni köteles a terméket, tehát a fogyasztó egy új terméket kap. Ha a termék cseréjére nincs lehetőség, a vállalkozás köteles a fogyasztó által bemutatott, a termék árának megfizetését igazoló számlán vagy nyugtán feltüntetett vételárat 8 napon belül visszatéríteni a fogyasztó (vásárló) részére.
Fontos kiemelni, hogy ez az új szabály nem vonatkozik az A/ pontban kivételként jelzett járművekre.
D) Ha egy kötelező jótállás alá tartozó termék a harmadik javítást követően újból meghibásodik, akkor a vállalkozás 8 napon belül köteles cserélni a terméket, tehát negyedik alkalommal már nem ragaszkodhat a javításhoz a vállalkozás. A háromszori javítás nem ugyanazon hibára vonatkozik. Tehát nem azt értjük rajta, hogy a termék háromszor ugyanazt a hibát produkálja pl.: 3-szor elromlik a kapcsoló, hanem 3-szori hiba függetlenül attól, hogy összefüggnek-e, pl.: elromlik a kapcsoló, rossz a motor, kiszakad a vezeték
Ha a termék cseréjére nincs lehetőség, a vállalkozás köteles a fogyasztó által bemutatott, a termék árának megfizetését igazoló számlán vagy nyugtán feltüntetett vételárat 8 napon belül visszatéríteni a fogyasztó (vásárló) részére.
Fontos kiemelni, hogy ez az új szabály nem vonatkozik az A/ pontban kivételként jelzett járművekre.
E) A jótállás időtartama a 2021. január 1-jét követően vásárolt, kötelező jótállás alá tartozó termékek esetében meghosszabbodik a javításra átadás napjától kezdve azzal az idővel, amely alatt a fogyasztó a fogyasztási cikket a hiba miatt rendeltetésszerűen nem használhatta, azaz amíg a hibás termék a vállalkozásnál, vagy a szerviznél javítás alatt van. Így elkerülhető, hogy miközben a javítási idő alatt nem tudja használni a vásárló a terméket, lejár a termékre vonatkozó jótállási idő. Ez elsősorban a jótállási idő végéhez közeledve meghibásodott termékek esetén lehetséges.
3. E-jótállási jegyet is ki lehet állítani
Továbbra is megmarad a lehetőség, hogy papíron, nyomtatott formában adja át a jótállási jegyet a fogyasztónak a vállalkozás. Azonban a vállalkozás dönthet úgy is, hogy a jótállási jegyet elektronikus úton adja a termék mellé, mind online vásárlás, mind üzletben történő vásárlás esetén. Az elektronikus úton átadott jótállási jegyet nevezzük e-jótállási jegynek. A vállalkozás dönti tehát el, hogy papír alapon vagy elektronikus formában adja át a vásárló részére a jótállási jegyet.
Az e-jótállási jegyet legkésőbb a termék átadását vagy üzembe helyezését követő napon kell átadnia a vállalkozásnak a fogyasztó részére. Az e-jótállási jegy érkezhet e-mail formájában vagy letölthető dokumentumként vagy felhasználói fiókba küldöttként vagy applikáción keresztül.
További újdonság, hogy az elektronikusan átadott számla egyben jótállási jegy is lehet abban az esetben, ha tartalma megfelel a jótállási jegyre vonatkozó összes előírásnak.
- A jótállás érvényesítéséhez nem kell a csomagolást megőrizni
A gyakorlatban számos vállalkozás jogsértő módon megköveteli a termék eredeti csomagolásának megőrzését a jótállás érvényesítéséhez. A 2021. január 1-jétől érvényes szabályok egyértelműen kimondják, hogy a jótállási igény érvényesítésének nem feltétele a termék csomagolásának megőrzése. Tehát a csomagolás hiányában is érvényesíthető a jótállási igény.
- A jótállás kezdő időpontjának meghatározása beüzemeléshez kötött termék esetében
Egyes kötelező jótállás hatálya alá tartozó termékek esetében beüzemelés szükséges a termék, például beépíthető tűzhely vagy kazán használatához. Előfordulhat, hogy a beüzemelésre a vásárláshoz képest később kerül sor. Ha ezt a fogyasztó a vásárlást követő 6 hónapon túl teszi meg, akkor a jótállás kezdő időpontja a termék átadásának (a vásárlásnak) a napja lesz. Ha a vásárlást követő 6 hónapon belül üzemelik be a terméket, akkor a beüzemelés napján kezdődik a jótállási idő.
- A szakvélemény kötelező tartalmi elemeinek rögzítése
A szavatossági és jótállási igény érvényesítéséhez a szakvélemény kérése továbbra sem kötelező előírás például egyszerű megítélésű, vagy a vállalkozás által nem vitatott esetekben. Ha a vállalkozás azonban azt állítja, hogy a fogyasztó okozta a termék hibáját, tehát a hiba a nem rendeltetésszerű használat miatt keletkezett a terméken, akkora hiba okát a vállalkozásnak kell bizonyítani szavatosság alá eső termékek esetében, a vásárlástól számított hat hónapon belül, majd ezt követően másfél évig a fogyasztónak kell bizonyítani. A bizonyítás a szakvéleménnyel történik. A jótállás esetében a teljes idő alatt a vállalkozás bizonyít, tehát a szakvéleményt a vállalkozásnak kell kérni. A 2021. január 1-jétől amennyiben minőségi kifogás merül fel, és a fogyasztó és a vállalkozás közötti jogvita megoldása érdekében készül szakvélemény, akkor a jogszabály rögzíti annak a kötelező tartalmi elemeit, azért, hogy a rendeltetésszerű használat bizonyítása ténylegesen megtörténhessen.
- Hova viheti a fogyasztó a terméket, ha a vásárlást követően meghibásodott?
A 2021. január 1-jétől vásárolt, kötelező jótállás alá tartozó termékek esetében a jótállási igény érvényesítésének helye lehet a vállalkozás székhelye, telephelye, fióktelepe és a javítószolgálat is. A fogyasztó döntheti el, hogy melyikhez fordul kijavítás iránti igényével. A módosítás célja az volt, hogy elkerülhető legyen az a gyakorlat, hogy a jótállási igény intézését a vállalkozás a székhelyére teszi, így például egy békéscsabai fogyasztónak a budaörsi telephelyre kellene utazni a jótállási igények intézése érdekében.
Amennyiben a vállalkozással nem tudja rendezni a vitát a fogyasztó, úgy a fogyasztóvédelmi hatósági hatáskörben eljáró kormányhivatalhoz, valamint a békéltető testülethez fordulhat a fogyasztó.
- A szerviz kereskedő felé irányuló értesítési kötelezettségének pontosítása
A 2021. január 1-jétől vásárolt, kötelező jótállás alá eső termékek esetében a javítószolgálat köteles igazolható módon értesíteni a vállalkozást, kereskedőt a termék kijavítását követő öt munkanapon belül a javítás elvégzéséről. Ezt a fogyasztóvédelmi hatóság ellenőrzi.
Ha a termék első alkalommal történő javítása esetén megállapítást nyer, hogy a termék nem javítható, a javítószolgálat köteles igazolható módon értesíteni erről a vállalkozást a megállapítást követő öt munkanapon belül.
Ha a termék első alkalommal történő javítása esetén megállapítást nyer, hogy a termék javítása előreláthatóan tizenöt napnál hosszabb időt vesz igénybe a javítószolgálat köteles igazolható módon értesíteni a javítás várható idejéről a vállalkozást a megállapítást követő öt munkanapon belül.
Ha a termék első alkalommal történő javítása esetén megállapítást nyer, hogy a termék javítása nem lehetséges harminc nap alatt, a javítószolgálat köteles igazolható módon értesíteni a vállalkozást a megállapítást követő öt munkanapon belül.
Fontos kiemelni, hogy a szerviz és kereskedő közötti értesítési kötelezettségre vonatkozó szabályok vonatkoznak az A/ pontban kivételként jelzett termékkörökre is.
