; ; ; ;

ZÁRJUK AZ ÜZLETI ÉVET

2021. február 18. Dr. Sztanó Imre

A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 164. § (1) szerint: „A könyvviteli zárlathoz az üzleti év végén a folyamatos könyvelés teljessé tétele érdekében végzett kiegészítő, helyesbítő, egyeztető, összesítő könyvelési munkák és a számlák technikai lezárása tartoznak.” Ha az üzleti év fordulónapja december 31, úgy a számviteli törvény szerinti beszámolókészítési és közzétételi kötelezettségnek május 31-ig (a törvény szövege szerint: adott üzleti év mérlegfordulónapját követő ötödik hónap utolsó napjáig”) kell eleget tenni.
door-green-closed-lock.jpg

A zárlati feladatok alapvető célja a számviteli beszámoló összeállítása. Köztudott, hogy ennek része a mérleg, az eredménykimutatás és a kiegészítő melléklet. Más megközelítésben számot kell adni a vagyonról, az azt befolyásoló tényezőkről, azaz az eredményről. Miután a mérleg a vagyon statikus (december 31-i) állapotát mutatja, így lényegében egy „pillanatfelvételt” rögzít a vállalkozás eszközeiről és forrásairól. A zárlati munkálatokkal kapcsolatban legfontosabb követelmény az, hogy ez a „pillanatfelvétel” a legjobb legyen, vagyis a valós helyzetet mutassa. Éppen ezért kell a könyvviteli nyilvántartásokat teljessé tenni, kiegészíteni és szükség szerint helyesbíteni. E munkák minősége döntheti el a beszámoló megbízhatóságát, valós tartalmát.

A gazdasági eseményeik hatásait folyamatosan rögzítjük a könyvekben. De kérdés, hogy ezek a (főkönyvi és analitikus) nyilvántartások mennyire pontosak? Ezek ellenőrzését szolgálják a leltárak. A feladatokat és módszereket a leltárkészítési és leltározási szabályzat tartalmazza. A vagyon megállapítása érdekében el kell számolni a leltárkülönbözeteket!

A különböző egyeztetések (például követelések és kötelezettségek) végrehajtását követően – kiindulva a vállalkozás folytatásának elvéből – kell elvégezni az évvégi (fordulónapi) értékeléseket. A kötelező céltartalékképzésen túlmenően a fordulónapon fennálló, mérlegkészítésig ismertté vált kötelezettségekre, várhatóan felmerülő költségekre meg kell határozni a céltartalékképzés mértékét, nagyságát.

Az üzleti év minél pontosabb eredménye meghatározása érdekében kiemelt figyelmet kell fordítani az elhatárolások könyvelésére. Az időbeli elhatárolás elvének érvényesítése érdekében: „Az olyan gazdasági események kihatásait, amelyek két vagy több üzleti évet is érintenek, az adott időszak bevételei és költségei között olyan arányban kell elszámolni, ahogyan az az alapul szolgáló időszak és az elszámolási időszak között megoszlik.”

Szükség esetén végre kell hajtani a különböző átsorolásokat is.

E rövid „feladatleltár” talán önmagában is jól érzékelteti a könyvelőkre háruló feladatok összetettségét, nagyságát. A könyvelő gyakran találkozik azzal a problémával, hogy hiányos a szabályozottság, vagyis a számviteli politika nem mindenben aktuális, vagy elmaradtak bizonyos helyi szabályozások. Ezeket pótolni kell, a könyvelőnek nem feladata e kérdésekben dönteni, ehhez a vállalkozás tulajdonosának, vezetésének a jóváhagyása szükséges. Gyakran a könyvviteli munkák végrehajtását gátolja az információk hiánya, vagy azok megbízhatósága is. A gyorsan változó szabályoknak (főként adó- és járulék, támogatás rendelkezések) sem könnyű megfelelni. Néha kérdés, hogy éppen melyik jogszabályt kell alkalmazni. Nincsenek könnyű helyzetben tehát a könyvelők (de a könyvvizsgálók sem), de a beszámolók hitelessége mégis alapvető követelmény.

A következőkben az egyes feladatokkal részletesebben foglalkozunk!

 banner_2.jpg

süti beállítások módosítása