A cikksorozatban áttekintettük a zárlattal kapcsolatos legfontosabb feladatokat. Ha az üzleti év fordulónapja december 31, úgy a számviteli törvény szerinti beszámolókészítési és közzétételi kötelezettségnek május 31-ig (a törvény szövege szerint: „adott üzleti év mérlegfordulónapját követő ötödik hónap utolsó napjáig”) kell eleget tenni. A zárlati feladatok végrehajtása nem egyszerű feladat, és a könyvelő egyedül legtöbbször nem is képes végrehajtani a feladatokat. Gyakran dönteni kell bizonyos kérdésekben, melyben a könyvelő előkészítő feladatot lát el, de a döntés a vállalkozás vezetésének (tulajdonosának) a feladata. Sőt előfordulhat, hogy jogi segítséget is igénybe kell venni. A jogszabályok nagyon gyakran változnak, így néha nehéz azokat nyomon követni és a gyakorlati munka során alkalmazni. Ebből következően könnyű „téveszteni”! Éppen ezért a zárlati munkák során célszerű egyes elszámolásokat még egyszer „elővenni” és szükség esetén korrigálni az elszámolásokat. Ezek a felvetések talán most különösen aktuálisak, mert gyakran hiányzik a személyes kapcsolattartás és ebből következően az érintettek közötti együttműködés is időként nehézkes. Talán éppen ezért most különösen fontos, hogy tervezzük előre a feladatok végrehajtását, egyeztessünk a vállalkozás vezetésével és rögzítsük a legfontosabb határidőket, felelősöket.
Melyek is ezek a feladatok? A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 164. § (1) szerint: „A könyvviteli zárlathoz az üzleti év végén a folyamatos könyvelés teljessé tétele érdekében végzett kiegészítő, helyesbítő, egyeztető, összesítő könyvelési munkák és a számlák technikai lezárása tartoznak.” A feladatok végrehajtása során szükségszerűen együtt kell működni a könyvvizsgálóval is, kihasználva az elektronikus kapcsolattartás lehetőségeit.
Igazodva a bizonylatok feldolgozási rendjére vonatkozó előírásokhoz /2000. évi C. törvény 165. § (3)/, ellenőrizni kell, hogy a mérlegkészítés napjáig az üzleti évvel kapcsolatos gazdasági események rögzítésre kerüljenek, a szükséges bizonylatok hiánytalanul rendelkezésre álljanak. Ide sorolhatók azok a gazdasági események, amelyek hatásait a fordulónapot követően tudunk csak rögzíteni a könyvekben. Ilyenek lehetnek például a különböző feladások.
A teljesség elvének /15§ (2)/ érvényesítése érdekében a beszámolóban be kell mutatni azokat a gazdasági eseményeket is, amelyek az adott üzleti évre vonatkoznak, amelyek
- egyrészt a mérleg fordulónapját követően, de még a mérleg elkészítését megelőzően váltak ismertté,
- másrészt azokat is, amelyek a mérleg fordulónapjával lezárt üzleti év gazdasági eseményeiből erednek, a mérleg fordulónapja előtt még nem következtek be, de a mérleg elkészítését megelőzően ismertté váltak.
Nyilvánvalóan a leltáreltérésekkel, az eszközök és források év végi értékelésével összefüggő könyvelésekre csak a mérlegkészítés időszakában kerülhet sor, de ide lehet sorolni az időbeli elhatárolásokat, a céltartalékképzést is. A zárlati feladatok közé soroljuk az adó- és járulékbevallások összeállítását is, melyek alapján megállapíthatjuk a fizetési kötelezettségek összegét.
Az előzőekben összefoglalt feladatok végrehajtását követően – alapvetően ellenőrzési célból – állítjuk össze a főkönyvi kivonatot, mely mutatja a vállalkozás adózás előtti eredményét és a mérlegszámlák egyenlege alapján a mérleg is összeállítható.
Ezt követően kerülhet sor a költség- és eredményszámlák rendezésére. A társasági adó és az adózott eredmény elszámolása után már csak a mérlegszámlák mutatnak egyenleget. A szükséges átsorolásokat követően a főkönyvi kivonat alapján össze lehet állítani a beszámoló mérlegét és eredménykimutatását. Természetesen a zárlati feladatok része a mérlegszámlák zárása is!
Ezzel párhuzamosan el kell készíteni a kiegészítő mellékletet is, melyben be kell mutatni – többek között – a vállalkozó valós vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetét, a likviditás és a fizetőképesség, valamint a jövedelmezőség alakulását. Ne feledkezzünk meg arról sem, hogy a kiegészítő mellékletnek tartalmaznia kell a számviteli politika meghatározó elemeit, annak változásait. Külön kiemelendő követelmény, hogy az üzleti év adatai összehasonlíthatóak legyenek az előző üzleti év adataival. Gyakran ez az összehasonlíthatóság a kiegészítő melléklet segítségével biztosítható!
Éves beszámoló készítő vállalkozó üzleti jelentést is köteles készíteni. (Egyszerűsített éves beszámolót készítőre ez a kötelezettség nem vonatkozik!)
