A közbeszerzési szerződés teljesítésében résztvevő alvállalkozók témakörével (így például a részvételük arányával, bejelentési kötelezettségükkel) már több bejegyzésünkben is foglalkoztunk. Tekintettel arra, hogy a közbeszerzési törvény legutóbbi módosítása[1] ezt a kérdést is érintette, a legfontosabb tudnivalókat az alábbiakban összegezzük.
A közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény (a továbbiakban: Kbt.) az értelmező rendelkezések körében (lásd Kbt. 3. § 2. pont) az alvállalkozó fogalmát a következőképpen definiálja:
alvállalkozónak az a gazdasági szereplő minősül, aki (amely) a közbeszerzési eljárás eredményeként megkötött szerződés teljesítésében az ajánlattevő által bevontan közvetlenül vesz részt. Kivételt képez ez alól
- a) azon gazdasági szereplőt, amely tevékenységét kizárólagos jog alapján végzi,
- b) a szerződés teljesítéséhez igénybe venni kívánt gyártót, forgalmazót, alkatrész vagy alapanyag eladóját,
- c) építési beruházás esetén az építőanyag-eladót.
A Kbt. hatályos szabályai főszabály szerint nem korlátozzák az ajánlattevők jogát az alvállalkozók bevonásában. (Kivételt képez ez alól a Kbt. 65. § (10) bekezdésében írt szabály, feltéve, ha adott közbeszerzési eljárásban az ajánlatkérő ezen előírást alkalmazza.)[2]
Az alvállalkozóknak a szerződés időszaka alatti bevonása azonban bejelentéshez kötött. Eszerint a nyertes ajánlattevő köteles a szerződés megkötésekor, illetve a későbbi időpontban bevont alvállalkozók tekintetében a szerződés teljesítésének időtartama alatt előzetesen az ajánlatkérőnek bejelenteni valamennyi, a szerződés teljesítésében résztvevő alvállalkozóját [Kbt. 138. § (3) bek.].
A Kbt. bevezetőben hivatkozott módosítása változást hozott az alvállalkozók bejelentésének eddig ismert protokolljában. A módosított szabályok értelmében az alvállalkozók bejelentésének tartalmaznia kell azok megnevezésen túl az elérhetőséget, valamint a képviseletre jogosult megjelölését is. Új szabály az is, hogy a nyertes ajánlattevő köteles a szerződés teljesítésének időtartama alatt az ajánlatkérőt tájékoztatni az alvállalkozók bejelentésben közölt adatainak változásáról [lásd Kbt. módosított 138. § (3) bekezdését].
Az adminisztrációs terhek könnyítését célozza az a visszamenőleges hatállyal bevezetett változtatás, mely szerint megszűnt a nyertes ajánlattevő azon kötelezettsége, hogy az igénybe venni kívánt alvállalkozók kizáró okok hiányára vonatkozó nyilatkozatát minden esetben be kell nyújtania az ajánlatkérőknek. E helyett a nyertes ajánlattevőnek a szerződésben kell csak megerősíteni, hogy nem vesz igénybe kizáró ok hatálya alatt álló alvállalkozót. A Kbt. ezen új előírását – Módosító tv. főszabály szerinti hatályba lépésétől eltérően – alkalmazni kell az ezen rendelkezés hatálybalépését – tehát 2021. február 1-jét – megelőzően indult közbeszerzési eljárások alapján kötött szerződésekre is, a megkötött szerződések esetében pedig a még be nem jelentett alvállalkozók esetében is.
[1] Lásd a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény és egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2020. évi CXXVIII. törvény (a továbbiakban: Módosító tv.).
[2] Kbt. 65. § (10) Építési beruházásra vagy szolgáltatásnyújtásra irányuló szerződés, valamint árubeszerzésre irányuló szerződéssel kapcsolatos beállítási vagy üzembehelyezési művelet esetén az ajánlatkérő előírhatja, hogy bizonyos alapvető fontosságú feladatokat maga az ajánlattevő vagy - közös ajánlattétel esetén - a közös ajánlattevők egyike végezzen el. Ebben az esetben az e feladatokra vonatkozó, a (9) bekezdés szerinti alkalmassági feltételek igazolásához a (7) bekezdéstől eltérően nem támaszkodhat az ajánlattevő vagy részvételre jelentkező más szervezet kapacitására, és a teljesítés során e feladatokat nem végezheti alvállalkozó.
