A Magyar Közlöny 2021. évi 64. számában veszélyhelyzeti kormányrendeletként jogszabályt hirdettek ki a vállalkozások veszélyhelyzeti reorganizációjáról.[1] A kormányrendelet máris jelentős visszhangot váltott ki, alkalmazásának lehetséges következményeit egyelőre csak becsülni lehet.
A leginkább a csődeljáráshoz közelítő új eljárásfajta a veszélyhelyzetre hivatkozva, a reorganizáció címén a nehéz helyzetbe került magántulajdonú vállalkozások működésébe történő állami (nem bírósági) beavatkozás széles körű lehetőségét teremti meg. A reorganizációs szakértői feladatokat kizárólagos jelleggel nonprofit állami (kormányzati) irányítás alatt álló társaság látja el, amely feladatainak ellátása során üzleti, banktitoknak minősülő információk birtokába, a magánvállalkozások napi működését érintően döntési helyzetbe jut. Az állami reorganizációs szakértő véleményében foglaltak a gazdasági tartalom tekintetében az ügyben eljáró bíróságot is kötik, amely szabályozási megoldás alkotmányossági problémákat okozhat. A stratégiai jelentőségű vállalati körben akár magánvállalkozások egyes részeinek kötelező leválasztása is elhatározható.
Reorganizációt a vállalkozás fenyegető fizetésképtelenség esetén kezdeményezhet olyan helyzetben, amelyben a vállalkozás vezetői előre látják vagy az ilyen tisztséget betöltő személytől elvárható gondosság mellett látniuk kell, hogy a vállalkozás nem lesz képes esedékességkor kielégíteni a vele szemben fennálló követeléseket. (Az ilyen helyzet a Blogon korábban közölt cikkekben foglaltak szerint nem megfelelő eljárás esetén felvetheti a vezető tisztségviselők, tulajdonosok hitelezőkkel szembeni felelősségét).
A reorganizációt kezdeményező vállalkozás nem állhat végelszámolás alatt, ellen megindított (közzétett) csődeljárás, felszámolási eljárás, kényszertörlési eljárás alatt. A vállalkozás vagyonának büntetőeljárás keretében történt zár alá vétele, lefoglalása, a vállalkozás elleni vagyonelkobzás, a vezető tisztségviselők 5 éven belül gazdasági bűncselekménye vagy a beszámoló letétbe helyezésének, közzétételének elmulasztása szintén kizáró ok lehet.
A reorganizáció megindításának kezdeményezése, elrendelése, a moratórium alatt a vállalkozás szerződéses partnere, akivel a vállalkozásnak olyan tartós polgári jogi jogviszonya áll fenn, amely alapján a szerződéses partner a vállalkozás működéséhez folyamatos termékértékesítést végez vagy szolgáltatást nyújt, nem függesztheti fel a még nem teljesített szerződése teljesítését, a szerződést nem mondhatja fel, és semmilyen módon nem módosíthatja egyoldalúan a vállalkozás számára kedvezőtlenebb feltételekkel, kizárólag a reorganizációs kérelemre hivatkozva. Mindennek feltétele, hogy a vállalkozás vezető tisztségviselőjének a szerződéses partnerek felé írásban nyilatkoznia kell arról, hogy a vállalkozás képes a termékértékesítés vagy szolgáltatásnyújtás reorganizációs eljárás időtartama alatt esedékessé vált - ellenértékének megfizetésére. A szerződés felmondására, hátrányos módosításának korlátozására vonatkozó tilalom megszűnik, ha a vállalkozás a fizetési kötelezettségével a reorganizációs eljárás időtartama alatt 30 napot meghaladó késedelembe esik.
A reorganizációs eljárás polgári nemperes eljárás, amelynek lefolytatására a Fővárosi Törvényszék rendelkezik hatáskörrel és kizárólagos illetékességgel.
A reorganizációs eljárásban a bíróság előtt a kötelező jogi képviselet mellett reorganizációs szakértő szervezet: a Nemzeti Reorganizációs Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság bevonása kötelező. A NR Nkft. (vagy a továbbiakban reorganizációs szakértő) a feladatai ellátásába közreműködőként a felszámolók névjegyzékébe bejegyzett felszámoló szervezetet is bevonhat. A felszámolóbiztosokhoz hasonlóan az NR Nkft. kijelöli a vállalkozás reorganizációjában közreműködő, a nevében eljáró természetes személy reorganizációs szakértőt. Nem megfelelő tevékenység esetén azonban – eltérően a felszámolóktól - a bíróságtól csupán azt lehet kérni, hogy az NR Nkft. jelöljön ki új szakértőt.
A vállalkozás reorganizációjáról a legfőbb döntéshozó szerv (pl. taggyűlés, közgyűlés) határozhat. A vállalkozás döntéshozó szervének ülésére - ha a vállalkozás rendelkezik ilyen szervekkel - a felügyelőbizottság tagjait és a vállalkozás könyvvizsgálóját kötelező meghívni.
A vállalkozás vezető tisztségviselője köteles a napirendi pont vonatkozásában előterjesztést készíteni, amely tartalmazza
- a) a reorganizáció szükségességének okait,
- b) a vállalkozás gazdasági helyzetének ismertetését, beleértve a vállalkozás fenyegető fizetésképtelenségét alátámasztó körülményeket is,
- c) 3 hónapnál nem régebbi számviteli törvény szerinti éves beszámolót vagy közbenső mérleget, - a számviteli törvény hatálya alá nem tartozó gazdasági társaság esetén az eszközökről, a követelésekről és a kötelezettségekről készített tételes kimutatást -,
- d) cash-flow kimutatást, likviditás- és cash-flow-kockázatot bemutató jelentést,
- e) a c) pontban felsoroltak alapján vállalkozás működőképességének és fizetőképességének megóvására, illetve helyreállítására tervezett intézkedések bemutatását valamint a továbbműködési prognózist,
- f) a reorganizációba bevonni kívánt hitelezők megjelölését azzal, hogy ha a vállalkozásnak lejárt esedékességű tartozása van, a jogosultat a reorganizációba bevonásra kerülő hitelezőként kell feltüntetni,
- g) a vállalkozással szemben fennálló követelések és kötelezettségek részletes bemutatását, és azt, hogy ezen követelések miatt a hitelező az igényét jogi úton érvényesítette-e,
- h) a reorganizáció javasolt kezdő napját, valamint
- i) nyilatkozatot arról, hogy a reorganizációs eljárás megindításának e rendelet alapján nincs jogi akadálya.
Az előterjesztés alapján a vállalkozás döntéshozó szerve dönt válságkezelési stratégia elfogadásáról és a fizetőképesség helyreállításáról vagy a reorganizációs eljárás kezdeményezéséről. A vállalkozás döntéshozó szerve a határozatában megállapítja a reorganizáció kezdő időpontját, amely nem lehet korábbi, mint a határozat kelte, és nem lehet későbbi, mint a határozat keltét követő 8. nap. A reorganizáció és a reorganizációs eljárás kezdeményezése a vállalkozás létesítő okiratának módosítását nem igényli.
A vállalkozás döntéshozó szerve határoz az előzetes reorganizációs tervben szereplő hitelezői követelések elismeréséről is.
A vállalkozás a határozathozatalt követő 8 napon belül a bíróságnál kérelmet nyújt be a reorganizációs eljárás elrendelése iránt. A kérelemhez meg kell fizetni az előzetes szakértői vizsgálat díját (lásd a későbbiekben) a Fővárosi Törvényszék bírósági letéti számlájára.
A beérkezett kérelemről, amennyiben nincs helye a visszautasításnak, a bíróság 10 munkanapon belül végzést hoz, amelyben megjelöli a reorganizáció kezdő időpontját, az adós felhívását arra, hogy a vállalkozás a végzés kézhezvételét követően tájékoztassa a reorganizációs eljárásba bevont hitelezőit az eljárás megindulásáról, dönt a reorganizációs szakértő kirendeléséről és felhívja az NR Nkft-t a közreműködő természetes személy reorganizációs szakértő kijelölésére, továbbá arra, hogy 5 munkanapon belül végezze el a előzetes szakértői vizsgálatot.
A reorganizáció elrendeléséről szóló végzést – a csődeljárástól és a felszámolási eljárástól eltérően - nem kell közzétenni a Cégközlönyben, a reorganizációval kapcsolatos adatok nem nyilvánosak. (A reorganizáció nyilvános formájáról a későbbiekben írunk.) A reorganizációs eljárás iratainak megtekintését, az iratokba elektronikus úton történő betekintést és az iratokhoz való hozzáférést a bíróság csak a vállalkozás tagjainak, vezető tisztségviselőjének, jogi képviselőjének, a reorganizációs szakértőnek és a reorganizációba bevont hitelezőnek teszi lehetővé, és az ügy adatairól is csak a részükre adható felvilágosítás.
Az NR Nkft. az előzetes szakértői vizsgálat során a vállalkozás vezető tisztségviselőjétől, felügyelőbizottságától és könyvvizsgálójától felvilágosítást kérhet, a vállalkozás számviteli nyilvántartásaiba és irataiba betekinthet. Az előzetes szakértői véleményében állást kell foglalni arról, hogy a vállalkozás alkalmas-e a reorganizációs eljárás lefolytatására, fennállnak-e a reorganizációt kizáró körülmények, a fenyegető fizetésképtelensége, az előzetes reorganizációs terv megfelel-e a jogszabályi követelményeknek, és az - az észszerű kilátások mellett - alkalmas-e a vállalkozás működőképességének és fizetőképességének megóvására, illetve helyreállítására. A reorganizációs szakértőnek nyilatkoznia kell arról is, hogy az előzetes reorganizációs terv nem vonja el nyilvánvaló módon sem a reorganizációba bevont, sem a reorganizációba be nem vont hitelezők követelésének kielégítési alapját. Ha a vállalkozásnak lejárt esedékességű tartozása van, a reorganizációs szakértőnek nyilatkoznia kell arról is, hogy az előzetes reorganizációs terv ennek az adósságnak a rendezésére is tartalmaz intézkedéseket, a hitelezői érdekek figyelembevételével.
Ha az NR Nkft. az előzetes szakértői véleményében a vállalkozást alkalmasnak tartja a reorganizációs eljárásra, a szakértői vélemény bírósághoz való érkezését követő napon a bíróság 90 napra moratóriumot rendel el. A moratóriumot elrendelő végzést a bíróság kézbesíti a vállalkozás, a reorganizációba bevont hitelezők, valamint a reorganizációs szakértő részére, de a Cégközlönyben történő közzétételre nem kerül sor. A moratóriumra a csődeljárásban alkalmazott moratóriumhoz hasonló szabályok vonatkoznak (a kormányrendelet szerinti eltérésekkel).
A moratórium időtartama alatt a moratórium hatálya alá nem eső, a moratórium időszakában esedékessé váló tartozásait az adós köteles teljesíteni, ha pedig annak jogalapját vagy összegét vitatja, az erre vonatkozó jognyilatkozatát a tartozás esedékessé válásától számított 20 napon belül írásban köteles a jogosulttal közölni.
Ha vállalkozás a moratórium időtartama alatt a hitelezői érdekeket súlyos veszélyeztető magatartást tanúsít, az NR Nkft. indítványára a bíróság a moratóriumot megszünteti.
A bíróság a moratóriumot a vállalkozás kérelmére legfeljebb 60 nappal meghosszabbíthatja, ha a vállalkozás valamennyi reorganizációba bevont hitelezőjével a moratórium időtartama alatt nem állapodott meg a reorganizációs tervről, azonban a vállalkozás csatolja a reorganizációs szakértő szakmai véleményét arról, hogy a meghosszabbított moratórium időtartama alatt az eljárásba bevont valamennyi hitelezővel a megállapodás megkötése valószínűsíthető.
Az NR Nkft. szakértőkén a reorganizációs eljárás megindítása után haladéktalanul áttekinti a vállalkozás vagyoni, pénzügyi helyzetét, tájékozódik a tervezett reorganizációt érintő valamennyi körülményről. A kijelölt reorganizációs szakértő részt vesz a reorganizációs terv hitelezőkkel történő egyeztetésében.
A reorganizációs eljárás alatt a vállalkozás a gazdasági tevékenységét továbbra is folytatja.
A moratórium kezdő időpontjától a vállalkozás vezető tisztségviselője a vállalkozás vagyonával kapcsolatosan, továbbá a vállalkozás gazdasági tevékenysége során – a csődbiztoshoz hasonlóan - csak a kijelölt reorganizációs szakértő előzetes írásbeli jóváhagyása mellett tehet jognyilatkozatot, és tehet a mindennapi gazdálkodás körét meghaladó kötelezettségvállalást.
A vállalkozás vezető tisztségviselője köteles a vállalkozás követeléseinek érvényesítéséhez, behajtásához szükséges intézkedéseket megtenni, és erről a kijelölt reorganizációs szakértőt tájékoztatni.
A reorganizációs eljárás kezdő időpontjától kezdődően a vállalkozás döntéshozó szerve nem hozhat olyan döntést, amely a reorganizációs terv jóváhagyását, végrehajtását észszerűtlen módon akadályozza, nehezíti, vagy az adós pénzügyi helyzetéhez képest indokolatlan üzleti kockázattal járna.
A reorganizációs szakértő a vállalkozás üzleti titkot és egyéb magántitkot tartalmazó adatait, dokumentumait a feladatai ellátásához, jogai gyakorlásához és kötelezettségei teljesítéséhez szükséges célból ismerheti meg, és ezen titkok megőrzésére titoktartási kötelezettség terheli, ide nem értve azokat az információkat, amelyek a hitelezőkkel történő egyeztetéshez, valamint a bírósági eljáráshoz szükségesek.
A reorganizáció során a vállalkozás vezető tisztségviselője köteles a kijelölt reorganizációs szakértővel együttműködni, feladatainak ellátását elősegíteni és számára a feladatai ellátásához szükséges minden információt és dokumentumot rendelkezésre bocsátani.
A vállalkozás vezető tisztségviselőjét beszámolási kötelezettség terheli a kijelölt reorganizációs szakértő felé, illetve köteles azt is bejelenteni, ha a moratórium hatálya alá nem tartozó fizetési kötelezettségeivel 20 napot meghaladó késedelembe esik. Mulasztás esetén kártérítési felelősséggel tartozik, illetve 100 000 Ft-tól 900 000 Ft-ig terjedő, ismételten is kiszabható pénzbírsággal sújtható.
A vállalkozás a reorganizációs eljárás alatti működéséhez, illetve a reorganizációs terv végrehajtásához átmeneti vagy új finanszírozást vehet igénybe, amely finanszírozást biztosító hitelezők a reorganizációba bevonásra kerülnek. Az új vagy átmeneti finanszírozás minden olyan pénzügyi, vagyoni támogatás vagy a piaci feltételeknél kedvezőbb hitelkonstrukció lehet, amely szükséges ahhoz, hogy a vállalkozás a reorganizációs eljárás, illetve a reorganizációs terv végrehajtása során is folytathassa működését, vagy a reorganizáció célját szolgáló átszervezést hajtson végre.
A reorganizációs szakértő jogosult arra, hogy az új vagy átmeneti finanszírozást nyújtó hitelező felé nyilatkozatot tegyen arról, hogy a vállalkozás helyzete, illetve a reorganizációs terv milyen befektetési kockázatot jelent.
A reorganizációs terv a vállalkozás pénzügyi egyensúlyának helyreállítását célzó intézkedéseket tartalmazza. A reorganizációs tervben a hitelező - ideértve az államot, önkormányzatot, valamint az adó és más köztartozás behajtását végző szervezetet is - a vállalkozás javára fizetési kedvezményt adhat, követeléséről részben lemondhat.
A reorganizációs tervnek meg kell határoznia a végrehajtásának határidejét is, amely nem lehet hosszabb, mint két év. A reorganizációs terv részeként a hitelezők kiköthetik, hogy a reorganizációs szakértő ellenőrzi a reorganizációs terv végrehajtását, és erről beszámol a hitelezőknek, a vállalkozás pedig az ellenőrzés tűrésére és az NR Nkft-vel történő együttműködésre köteles.
A vállalkozás a moratórium ideje alatt köteles a reorganizációs tervbe bevont valamennyi hitelező jóváhagyását és a reorganizációs szakértő szakértői véleményét beszerezni. A vállalkozás hitelezővel kötött megállapodását - a hitelezővel kötött megállapodás kifejezett rendelkezése hiányában is - úgy kell tekinteni, hogy a hitelező a vállalkozás végleges reorganizációs tervét a rá vonatkozó részben megismerte és jóváhagyta.
Ha a vállalkozás valamennyi reorganizációba bevont hitelezőjével megállapodott, a vállalkozás a hitelezők által jóváhagyott végleges reorganizációs tervet, a hitelezők jóváhagyó nyilatkozatait, a reorganizációs terv elkészítésével összefüggésben készített új - az összes hitelezői jóváhagyás beérkezését követő nap időpontjára vonatkozóan készített - közbenső mérleget és az azzal összefüggő üzleti jelentéseket a reorganizációs szakértő véleményével együtt - a reorganizációs szakértő véleményének kézhezvételétől számított 8 napon belül - benyújtja a bíróságnak.
A bíróság a reorganizációs tervről a vállalkozás kérelmének beérkezését követő 10 munkanapon belül határoz. A reorganizációs szakértő a szakértői véleményét a reorganizációs terv utolsó hitelező általi jóváhagyását követő 5 napon belül köteles elkészíteni és átadni a vállalkozás részére.
A bíróság a reorganizációs tervet jóváhagyja, és a reorganizációs eljárást befejezetté nyilvánítja, ha a reorganizációs szakértő a szakértői véleményében azt állapítja meg, hogy a reorganizációs terv végrehajtásával a vállalkozás az észszerű kilátások mellett alkalmas a működőképességének és fizetőképességének megóvására, illetve helyreállítására, és a reorganizációs terv megfelel a jogszabályoknak.
A bíróság a reorganizációs terv jóváhagyását végzéssel megtagadja, ha a reorganizációs szakértő a szakértői véleményében azt állapítja meg, hogy a reorganizációs terv végrehajtása észszerű kilátások mellett nem alkalmas a vállalkozás a működőképességének és fizetőképességének megóvására, illetve helyreállítására, vagy az más okból nem felel meg a jogszabályoknak.
A reorganizációs terv bírósági jóváhagyása esetén a tervben foglalt jogok és kötelezettségek a vállalkozásra és a reorganizációba bevont hitelezőre terjednek ki.
A bíróság jogerős végzésével jóváhagyott reorganizációs terv a vállalkozás és a reorganizációba bevont hitelező között fennálló, a reorganizációs tervvel érintett szerződés közokiratba foglalt módosításának és egyben a reorganizációba bevont hitelezők általi elfogadásának napján fennálló elismert és nem vitatott tartozások tekintetében adósi tartozáselismerésnek is minősül.
A reorganizációs tervben szereplő kötelezettség jogosultja - a teljesítési határidő elteltét követően - az őt megillető kötelezettség vonatkozásában, a jogerősen jóváhagyott reorganizációs terv alapján végrehajtási záradék kiállítását kérheti az első fokon eljárt bíróságtól. A lejárt teljesítési határidejű kötelezettség vonatkozásában végrehajtási záradékkal ellátott reorganizációs terv végrehajtható okirat.
A vállalkozás a reorganizációs terv végrehajtásának időtartama alatt félévente köteles tájékoztatni a reorganizációba bevont hitelezőket a vállalkozás gazdasági helyzetéről és a reorganizációs terv végrehajtásának állásáról.
Ha a reorganizációs terv szerint a reorganizációs szakértő köteles a terv végrehajtását ellenőrizni, akkor a reorganizációs szakértőnek beszámolási kötelezettsége áll fenn a vállalkozás döntéshozó szervével és a reorganizációs tervbe bevont hitelezőkkel szemben, folyamatosan köteles ellenőrizni a vállalkozás gazdasági helyzetét. Haladéktalanul köteles értesíteni a vállalkozás döntéshozó szervét, felügyelő bizottságát és könyvvizsgálóját, valamint az átmeneti vagy új finanszírozókat, ha a vállalkozás a fizetési kötelezettségeivel 30 napot meghaladó késedelembe esett, vagy ha a követelései érvényesítésére nem tesz intézkedéseket.
A reorganizációs szakértő díjának mértéke a vállalkozás reorganizációs szakértő által ellenőrzött és a mérlegben szereplő eszközök könyv szerinti értékének - a számviteli törvény hatálya alá nem tartozó gazdasági társaság esetén az eszközök becsült forgalmi értékének – alapulvételével a kormányrendeletben százalékos mértékben meghatározott (a bíróság által felülvizsgálható).
A reorganizációs szakértő előzetes szakértői véleményére irányuló eljárás díja 250 000 forint eszközértéktől függően 500 000 forint.
Az állam a reorganizációs eljáráshoz kapcsolódóan külön jogszabály alapján finanszírozási eszközöket nyújthat a vállalkozás átszervezéséhez és a veszteséges gazdálkodást okozó körülmények megszüntetéséhez, összhangban az európai uniós versenyjogi értelemben vett állami támogatási intézkedésekről szóló jogszabályokkal és az állami támogatási intézkedésekre vonatkozó ideiglenes jogi kereteket meghatározó európai uniós jogi aktusokkal.
A vállalkozás döntéshozó szerve határozhat úgy is, hogy nyilvános reorganizációs eljárás keretében hagyatja jóvá a hitelezőivel a reorganizációs tervet. Ebben az esetben a reorganizáció megindítása iránti kérelemben a vállalkozásnak nyilatkoznia kell arról, hogy nyilvános reorganizációs eljárást kezdeményez. A bíróság reorganizációs eljárást elrendelő végzése tartalmazza, hogy az eljárás nyilvános reorganizációs eljárásként került megindításra.
A nyilvános reorganizációs eljárás jogerős elrendelésével a bíróság intézkedik a nyilvános reorganizációs eljárásra vonatkozó adatoknak a vállalkozást nyilvántartó nyilvántartásba történő bejegyzése iránt. A nyilvános reorganizációs eljárás jogerős elrendelése napjától a vállalkozás cégneve a „reorganizáció alatt” („r. a.”) toldattal egészül ki.
A nyilvános reorganizációs eljárásban a reorganizációs eljárás sajátosságainak megfelelően a csődeljárásra vonatkozó rendelkezéseit kell a reorganizációs kormányrendeletben foglalt eltérésekkel alkalmazni,
Nyilvános reorganizációs terv részeként a stratégiailag kiemelt jelentőségú vállalati körben külön kormányrendelet alapján és az ott szabályozott eljárás szerint sor kerülhet a vállalkozás vagyonának leválasztására is, amelynek során a vállalkozás gazdasági tevékenységének folytatására alkalmas része működő termelési egységként kerül működtetésre oly módon, hogy kiválással olyan gazdasági társaság jön létre, amelyben fennálló társasági részesedés - a reorganizációs terv részeként - a reorganizációs eljárás alatt kerül értékesítésre, és a reorganizációs terv részeként kerül sor az értékesítési bevétel felhasználására is
[1] https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=A2100179.KOR&dbnum=1
