A 2022. évi XIII. törvény meghatározza a kisadózó vállalkozók tételes adójának választására jogosult alanyi kört. Az adó választására jogosult az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló 2009. évi CXV. törvény szerinti egyéni vállalkozó, amennyiben megfelel a törvény főfoglalkozású kritériumának. Ebből következően társas vállalkozás nem lehet a KATA alanya, vagyis ezek a társas vállalkozások a számviteli törvény hatálya alá kerülnek. A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény szerint így ezen vállalkozások könyveiket a kettős könyvvitel szabályai szerint kell vezetniük, tevékenységükről számviteli beszámolót kell készíteniük. Vélhetően e feladatok megoldásához könyvelő alkalmazása is szükségessé válik!
A beszámoló formája az éves nettó árbevétel nagyságától, a mérleg főösszegétől, a foglalkoztatottak létszámától, mindezek határértékeitől függ. A számviteli törvény szerint a beszámoló lehet éves beszámoló vagy egyszerűsített éves beszámoló. Egyszerűsített éves beszámolóját - saját választása alapján - is elkészítheti a könyvvizsgálatra nem kötelezett vállalkozó, ha két egymást követő üzleti évben a mérleg fordulónapján a következő, a nagyságot jelző három mutatóérték közül bármelyik kettő nem haladja meg az alábbi határértéket:
-
a mérlegfőösszeg a 100 millió forintot,
-
az éves nettó árbevétel a 200 millió forintot,
-
az üzleti évben átlagosan foglalkoztatottak száma a 10 főt.
A mikrogazdálkodói egyszerűsített éves beszámoló készítésének sajátosságait a 398/2012. (XII.20.) Kormányrendelet szabályozza. Fontos kiemelni, hogy a rendelet szerint a mikrogazdálkodó számviteli politikát nem készít!
A KATA hatálya alól kikerülő társas vállalkozás vagy folytatja működését vagy megszünteti azt (végelszámolással vagy felszámolással). Számviteli szempontból mindkét esetben a számviteli törvény előírásai az irányadóak, ugyanis a vállalkozásnak nyitómérleget kell készítenie. (Abban az esetben is, ha megszűntetik a társaság további működését!) A 2022. augusztus 31-én a kisadózó vállalkozások tételes adóját alkalmazó közkereseti társaság, betéti társaság, egyéni cég, ügyvédi iroda nem köteles nyitó mérlegét könyvvizsgálóval ellenőriztetni. Az összeállított nyitómérleget nem kell letétbe helyezni és közzétenni sem!
Kérdésként vetődik fel, hogy meddig kell összeállítani a nyitómérleget. Direktben erre vonatkozóan nincs szabályozás, de a számviteli törvény előírásai alapján az megállapítható, hogy a hatálya alá kerülő társaságnak 90 napon belül el kell készítenie a kötelező szabályzatokat.
A következő kérdés a nyitómérleg tartalma. A számviteli törvény hatálya alá átkerült (visszakerült) közkereseti társaságnak, betéti társaságnak, egyéni cégnek, valamint ügyvédi irodának - tételes leltározással alátámasztott - leltár alapján nyitó mérleget kell készítenie. A nyitó mérlegbe az eszközöket piaci értéken, a kötelezettségeket a ténylegesen fizetendő, a céltartalékokat a számított, a törvény előírásainak megfelelő összegben, a saját tőkét az eszközök és a kötelezettségek (ideértve a céltartalékokat is) különbözetének összegében kell figyelembe venni.
A nyitómérleg tartalma mellett másik fontos kérdés a vagyonelemek értékelése. Az előző pontban már szerepel, hogy itt a piaci érték a meghatározó. Természetesen az a következő kérdés, hogy a piaci érték hogyan határozható meg. Segítségként a szokásos piaci árak meghatározásának módszereit alkalmazhatjuk. Ezek:
-
összehasonlító árak módszere,
-
viszonteladási árak módszere,
-
költség és jövedelem módszer,
-
ügyleti nettó nyereségen alapuló módszer,
-
nyereségmegosztásos módszer,
-
egyéb módszer.
A transzferárazáshoz kapcsolódó metodikák alkalmazása sem egyszerű, ugyanis a valós piaci érték (a bekerülési érték) megállapítását sok tényező befolyásolja. Fontos ugyanakkor hangsúlyozni, hogy olyan értéket kell megállapítani, amely reális és megfelelő számítási anyagokkal (dokumentumokkal) alátámasztott. A vagyonelemek értékének meghatározását követően tudjuk összeállítani a társaság nyitómérlegét.
