Sajnos az elmúlt néhány nap történései Magyarországon, illetve figyelemmel kísérve azt, ami a környező országokban történik, egyre nagyobb problémák jelennek meg, mind a munkaadók, mind pedig a munkavállalók oldalán. Egyelőre, a vírus okozta nehézségek még csak a küszöbön állnak, valószínűsíthető, hogy a gondok és a problémák csak fokozódni fognak. Egyes ágazatok már most rendkívül nehéz helyzetbe kerültek.
Jó megoldás, és általánosan használható recept nincs a problémák kezelésére, azonban néhány fontos tudnivalót az alábbiakban összefoglalunk.
Kezdjük a legégetőbb kérdéssel, mi lesz azokkal a munkavállalókkal, akik az iskolák, óvodák bezárása miatt a munkahelyükön nem tudnak megjelenni, az otthoni munka megoldása a munkakör, vagy a munkavégzés jellege miatt megoldhatatlan.
Sajnos ebben az esetben a szülő csak az éves szabadságának a terhére tud otthon maradni, vagy egyes esetekben a munkáltató döntésétől függően egyéb, igazolt távollétet biztosíthat a munkavállaló számára.
Mivel a járvány vége még nem látszik, ha hosszú időre kell a kisiskolásoknak is berendezkedni, esetleg a munkavállaló fizetés nélküli szabadságot vehet ki, azonban ez idő alatt munkabér nem jár neki, illetve egészségügyi szolgáltatási járulékfizetési kötelezettsége keletkezik a munkabérrel ellátatlanság időszakára.
Sajnos sok munkáltató került kényszerdöntés elé, hogy mi legyen a munkavállalókkal e tekintetben.
Másik kérdés pedig a keresőképtelenség esetköre, vagyis a járvánnyal érintett személyek milyen ellátást kaphatnak.
Az egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény (a továbbiakban: Ebtv.) 44.§ g) pontja szerint keresőképtelen, akit közegészségügyi okból foglalkozásától eltiltanak és más beosztást nem kap, vagy akit közegészségügyi okból hatóságilag elkülönítenek, továbbá aki járványügyi, illetőleg állat- egészségügyi zárlat miatt munkahelyén megjelenni nem tud és más munkahelyen (munkakörben) átmenetileg sem foglalkoztatható.
Ennek megfelelően, akinek keresőképtelenséget „7”-es kóddal állapítanak meg, azaz közegészségügyi okok miatt tiltották el a foglalkoztatástól, vagy járványügyi zárlat alá helyezték, annak az alábbi táppénz mértékeknek megfelelően jár a táppénz:
- 50%-os mértékű a fekvőbeteg-gyógyintézeti ellátás tartama alatt,
- 60%-os mértékű, ha nem kórházi ellátásról van szó, és a biztosított a folyamatos biztosítási időszaka alatt rendelkezik legalább 730 biztosításban töltött nappal,
- 50%-os mértékű, ha nem kórházi ellátásról van szó, és a biztosított a folyamatos biztosítási időszaka alatt nem rendelkezik legalább 730 biztosításban töltött nappal.
Ebben az esetben nincs szó a 15 napos betegszabadságról sem, azaz az első naptól kezdve táppénz jár, illetve nincs a munkaadónak sem táppénz harmad fizetési kötelezettsége sem.
Korábbi cikkeink a koronavírus kapcsán:
https://perfekt.blog.hu/2020/03/19/koronavirus_helyzet_miatt_kialakult_adopolitikai_intezkedesek
Amennyiben Ön is szívesen lenne hozzáértő a témában,
jelentkezzen OKJ képzésünkre.