Néhány hete írtam egy cikket „Egyre betegebb a Kata? Mi történt vele?” címmel. Magam sem gondoltam, hogy ilyen gyorsan mindenki a KATA „gyógyítására” siet. Közismert, hogy a gazdaság kifehérítésének szándékával 2013.évben vezették be a kisadózók tételes adóját, közismert nevén a KATÁT. Bevezetésének célja az adminisztráció egyszerűsítése, alacsonyabb adóterhelés volt. Kedvező volta miatt mintegy 450 ezer adóalany választotta ezt az adózási formát. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke elmondta, hogy ennek a kedvezményes adónemnek a bevezetésekor az volt a cél, hogy olyanokat is bevonjon a közteherviselésbe, akik korábban nem voltak részesei.
A legtöbb gondot az okozta és ez jelenti az akut betegséget, hogy sokan úgy gondolták, a KATA = burkolt munkaviszony. Nem is vitatható, hogy ilyen esetek előfordulhattak, de vélhetően az ellenőrzés felfedte a visszaéléseket. Most az a vélemény fogalmazódott meg, hogy sokan a „kiskaput” használták ki a kedvezőbb adózás érdekében. Na de az adózó már csak ilyen!
Érdekes módon A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara vetette fel az utóbbi időben, hogy szigorítani kellene a szabályokat a bújtatott foglalkoztatás elkerülése érdekében. Az események aztán felpörögtek! Gyorsan elkészült a minisztériumban az új KATA szabályozás és rapid módon megszavazta a törvénytervezetet az országgyűlés is. Több kérdés is felvetődik. A törvényváltoztatás előkészítése során mennyire volt ismert a katások összetétele? Mi indokolta – ami egyébként nem is szokásos – a nyár közepén az adóváltoztatást és rövid határidőn belül adózási döntések elvárását? Még bizonyára lehetne kérdéseket felsorolni, de nézzük a tényeket.
Az új szabályok szerint a kisadózók tételes adóját azok választhatják, akik kizárólag a lakosságnak értékesítenek, szolgáltatnak. Szeptembertől csak főállású egyéni vállalkozók (kivéve a taxisokat) választhatják ezt az adónemet. A betéti társaság, egyéni cég, közkereseti társaság, ügyvédi iroda kiesik az adóalanyi körből. Nem lehet kata alanya az az egyéni vállalkozó sem, aki más vállalkozásban társas vállalkozóként tevékenykedik
Kétségtelen – ezt talán az egyetlen jó hír – a katás bevételi összeghatár 18 millióra nőtt a jelenlegi 12 millió forintról. Az áfamentesség 12 milliós összeghatárát ez az intézkedés nem érinti. A havonta befizetendő 50 ezer Ft adó marad azoknál, akik maradhatnak katás vállalkozói körben. Számukra a társadalombiztosítás alapja változatlanul 108 ezer forint lesz: a nyugdíjukat szintén ez alapján számítják, az eddigi lehetőség viszont megszűnik, miszerint a katások a magasabb, 75 ezres havi összeget fizessék, hogy magasabb járulékalapra legyenek jogosultak.
A megváltozott feltételek következtében a jelenlegi katás adóalanyok jelentős része – becslések szerint 2/3-a – nem felel meg a követelményeknek és új adózási formát kell választaniuk, vagy megszűntetik tevékenységüket. Sok olyan területről jelentkezik probléma, amelyet talán a jogszabály alkotók sem ismertek. Ilyenek például a kreatív munkát végző, úgynevezett szellemi szabadfoglalkozásúak, szabadúszók, mint például színészek, zenészek, tervezők, filmesek, grafikusok, újságírók, korrektorok, szerkesztők, nyelvtanárok, fordítók, PR-esek, rendezvényszervezők, fotósok, különböző projektmunkákon dolgozók, egyetemi óraadók, de ugyanúgy a terapeuták, a pszichológusok, állatorvosok, orvosok és társaik. De ide tartoznak a mellékállásban dolgozó rokkantak és a nevelőszülők is.
Széles az a kör, akik cégeknek, egyéni vállalkozóknak, önkormányzatoknak, jogi személyeknek, egyéb szervezeteknek (is) szolgáltatnak, azaz számlát bocsátanak ki. Ilyenek például a társasházak takarítói, javító mesterei is.
A törvény 2022. szeptember 1-jével hatályos. Új bejelentést kell majd tenniük azoknak az egyéni vállalkozóknak, akik 2022. augusztus 31-ét követően is jogosultak lesznek a kata alkalmazására, és szeretnének ezen adónem szerint adózni.
A választásról szóló nyilatkozatokat legkésőbb szeptember 25-ig kell benyújtani az adóhivatalhoz. Azok, akik nem kívánnak élni az új kata lehetőségével, választhatják az átalányadóra váltást is, amely 2021. január 1-je óta az egyik legkedvezőbb adózási mód. Ezeknek a vállalkozóknak több idejük lesz az átállásra, ők 2022. október 31-ig jelenthetik be az átalányadó választását.
Az átalányadózást az egyéni vállalkozók választhatják. Ennek az adónemnek az előnye az, hogy a 40%-os, vagy esetenként 80%-os költséghányad alkalmazása lehetséges. Nem kell tehát gyűjtögetni a vállalkozás költségeiről a számlákat, a bevétel 40%-át automatikusan költségként ismeri el a törvény függetlenül attól, hogy ténylegesen mekkora költsége volt a vállalkozónak. A fennmaradó 60% úgy adózik, mint a munkabér, azaz 13% szocho 18,5% társadalombiztosítási járulék és 15% szja. A számítások szerint így is nő az adóteher!
Úgy tűnik a katás cégek közül sokan kénytelenek lesznek vissza-, illetve áttérni a számviteli törvény hatálya alá, s nyitómérleget kell készíteniük a számviteli elveknek megfelelően. Ezt a nyitómérleget pedig könyvvizsgálóval kell ellenőriztetniük. Ez a szabály korábban is fennállt, csakhogy most kényszerítő jelleggel fog minden katás cégre kötelezettségként hárulni. Ez újabb terhet jelent majd a cégeknek.
