Az előzőekben bemutattuk a számvitel kialakulását, fejlődését. Az egyes országok a fejlődés során más-más utat jártak be és ennek következtében a számviteli szabályozás is igen eltérő. Ennek ellenére mégis azt lehet mondani, hogy alapvetően kétfajta szabályozás alakult ki a számvitel területén, így az angolszász és a kontinentális típusú számvitel. Természetesen a kétféle szabályozás „vegytisztán” nem mutatható ki ma már egyik országban sem, inkább a két rendszer keveréke érzékelhető. Ennek egyik oka a világméretű globalizáció, amely a számvitel területén is harmonizációs igényeket követel.
A következőkben röviden áttekintjük a kétféle rendszer alapvető jellemzőit:
|
Kontinentális számvitel |
Angolszász számvitel |
|
Kodifikált jogrendszeren alapszik, vagyis a római jogi (code law) recepcióra épülő rendszer. (Törvények, rendeletek a szabályozás alapja.) |
Precedens jogra épülő rendszer, nem kodifikált szabályokon alapul, jogeseteket az egyedi esetekre vetítve mutatja be. (A szabályozás alapelveken keresztül történik, a „true and fair view” azaz a megbízható és valós kép igénye alapján.) |
|
A deduktív (levezetési) módszert alkalmazza, vagyis az általánosból az egyedire irányul a megfigyelés. |
Az induktív módszerrel egyedi esetekből (case law) kiindulva halad az általános felé, az általános szabályok (common law) jellemzőek. |
|
Az óvatosság elvének érvényesítése alapvető szabály, érvényesül a realizációs elv, vagyis az elszámolás az elfogadott teljesítéshez, néha a megfizetéshez kapcsolódik. |
Az óvatosság elve alacsonyabb szintű alapelvként érvényesítendő, de az igaz és valósághű kép (valódiság elve) bemutatása nem sérülhet. |
|
Az ellenőrzés elsődlegesen a hatóságok, azaz a végrehajtó hatalom feladata. |
Az ellenőrzés a szakmai szervezetek és a könyvvizsgálók feladata. |
|
A vállalkozások finanszírozása a bankokon keresztül hitezéssel történik, ebből következően elsődleges cél a hitelezők védelme, az óvatosság elvének érvényesítése, túlhangsúlyozása. |
A vállalkozások finanszírozása tőzsdén keresztül részvények, kötvények kibocsátásával történik, azaz a forrás a befektetőktől származik, így elsődleges a befektetők érdekeinek védelme, a valós összkép bemutatása. |
|
Összekapcsolja a társasági jogot, az adóztatást és a beszámoltatási rendszert, az adóalapot a számviteli eredményből kell levezetni. |
|
|
Az értékelés során alacsony eszközértéket és alacsony eredményt mutat ki, cél az eredményminimalizálás, tartalékolási igény (rejtett tartalékok) érvényesítve az óvatosság elvét. |
Magasabb eredmény és eszközérték kimutatása a cél, alacsony tartalékolási igény mellett. |
Már régóta van törekvés arra, hogy a számviteli szabályok egységesek legyenek a világon. A számvitel nemzetközi szabályozását illetően két számviteli rendszer alakult ki. A legrégebbi rendszer az amerikai kontinensen alakult ki, és ez elsősorban az USA tőzsdéjén jegyzett vállalkozások számviteli elszámolásait rögzíti. (US GAPP = United States Generally accepted accounting principles) = általánosan elfogadott számviteli alapelvek) A US GAAP célja a befektetők megóvása és az adatok nyilvánosságát biztosító rendszer kialakítása. A szabályozási feladatokat kezdetben a SEC (Security and Exchange Committee) látta el és a szabályozás elsősorban a pénzügyi beszámoló felépítésére, tartalmára irányult, kevéssé a könyvvezetésre. Később, 1973. évben létrejött az FASB (Financial Accounting Standard Board), mint standardalkotó szervezet, de a SEC is kibocsát kötelező érvényű standardokat. Ma már mintegy 100, témakörökként rendezett standard tartalmazza a szabályokat.
A másik nemzetközi számviteli rend az IAS illetve az IFRS rendszer. A Nemzetközi Számviteli Standard Bizottság (International Accounting Standards Committee, IASC) 1973-2003. évek között bocsátotta ki az IAS standardokat. 2001. év áprilisában – az IASC jogutódjaként – az IASB elfogadta az összes IAS standardot, és folytatta a standardizálást. Azonban az ezt követően megjelent standardok már nem IAS, hanem IFRS néven jelentek meg. Jelenleg tehát IAS standardokat már nem bocsátanak ki, csakis IFRS (International Financial Reporting Standard) standardokat, de az IAS standardok mindaddig hatályban maradnak, amíg egy IFRS standard teljesen vagy részben fel nem váltja azokat.
Ma világszerte mintegy 140 országban alkalmazzák azt IFRS szabályokat.
Ezek után már csak az a kérdés, hogy milyen az Európai Unió számvitele?
Sorozatunk korábbi részei:
https://perfekt.blog.hu/2019/08/14/a_barlangrajzoktol_a_szamitogepekig_i
https://perfekt.blog.hu/2019/08/21/a_barlangrajzoktol_a_szamitogepekig_ii
https://perfekt.blog.hu/2019/08/28/a_barlangrajzoktol_a_szamitogepekig_iii
https://perfekt.blog.hu/2019/09/04/a_barlangrajzoktol_a_szamitogepekig_iv
https://perfekt.blog.hu/2019/09/11/a_barlangrajzoktol_a_szamitogepekig_v
Amennyiben Ön is szívesen lenne hozzáértő a témában,
jelentkezzen OKJ képzésünkre.
