Novemberben már foglalkoztunk a témával, azonban a veszélyhelyzet további terjedése miatt a szabályok meghosszabbításáról, illetve más ágazatokra történő kiterjesztéséről döntött a Kormány.

Minisztériumi források szerint jelenleg 290 ezer őstermelő és 83 ezer családi gazdaság működik hazánkban. A törvény hatálybalépésével megszűnik az őstermelői igazolvány fizikális formájának, illetve az  értékesítési betétlap érvényesítési funkciója. A  mezőgazdasági őstermelő továbbra is…

Többször foglalkoztunk már a KATA jövő évi változásaival, azonban most elérkezett az idő, hogy minden lényeges változást összefoglaljunk, különös tekintettel arra, hogy bizonyos esetekben az adózóknak fontos döntést is kell hozni egy-egy jogviszonnyal kapcsolatban.  

A családi mezőgazdasági társaság egy új jogintézmény. Ezek a vállalkozások kinőtték a helyi termelés kereteit és országos, sőt nemzetközi szinten is mérhető üzemmé fejlődtek.

Családi őstermelői tevékenység esetén az  őstermelők családi gazdasága tagjai az  őstermelői jövedelemre az általános forgalmi adózás tekintetében is ugyanazon adózási módot alkalmaznak. A családi őstermelői tevékenység időszakában egymással munkaviszonyban, munkavégzésre irányuló egyéb…

A mezőgazdasági őstermelők adózásával összefüggésben lényeges változás, hogy „nem kell bevételként figyelembe venni a mezőgazdasági őstermelő által e tevékenységével összefüggésben kapott támogatás összegét”. Ilyen támogatás például a normatív támogatás és  a költségek fedezetére  vagy fejlesztési…

A Magyar Közlöny 2020. évi 264. számában megjelent a családi gazdaságokról szól 2020. évi CXXIII. törvény. A törvény szerint a vállalkozási formák a következő lehetnek: mezőgazdasági őstermelő, őstermelők családi gazdasága, családi mezőgazdasági társaság.

Az Országgyűlés 2020. december 1. napján a munka világa szempontjából is fontos, éppen 15 éve alapított állami szerv, az Egyenlő Bánásmód Hatóság (EBH) megszüntetéséről döntött. A kihirdetés előtt álló törvényjavaslat[1] az egyenlő bánásmód követelménye hatékonyabb érvényesítésével indokolja az EBH…

A Magyar Közlöny 2020. évi 261. számában – 2020. november 26-án – megjelent a „2020. évi CXVIII. törvény egyes adótörvények módosításáról”. szóló törvény. A kihirdetett több törvényt is módosított. Ezek a következők:

Az Országgyűlés 2020. november 17-én elfogadta az őszi adócsomagot, mely tartalmazza a Magyar Könyvvizsgálói Kamaráról, a könyvvizsgálói tevékenységről, valamint a könyvvizsgálói közfelügyeletről szóló 2007. évi LXXV. törvény módosítását is.    

Szeretettel meghívjuk Önt 2020. december 1-jén megrendezésre kerülő online konferenciánkra, ahol előadónk, Magyar Miklósné okleveles könyvvizsgáló a de minimis támogatás aktualitásait veszi górcső alá. Programunkat ajánljuk könyvelőknek, számviteli szakembereknek, adótanácsadóknak, pályázaton…

Előző cikkünkben – a 13238. sz. törvényjavaslat alapján – összefoglaltuk a számvitelről szóló 2000.évi C. törvény várható változásait. A következőkben a változásokat részletesebben is bemutatjuk.

2020. november 14-i hatállyal a Magyar Közlöny 246. számában az egyes, a veszélyhelyzet ideje alatt alkalmazandó gazdasági szabályokról szóló 498/2020. (XI. 13.) kormányrendeletben kihirdette a jogalkotó, hogy az elvitelre vagy házhoz szállítással értékesített étel- és italforgalom a veszélyhelyzet…

A Magyar Közlöny 2020. évi  244. számában jelent meg az előzetesen a sajtóban beharangozott kormányrendeleti szintű szabályozás a távmunkáról.[1]

November 12-én publikált cikkünkben az egyes ágazatokra vonatkozó mentességeket, egyéb rendelkezéseket tekintettük át. A kihirdetett kormányrendeletben (485/2020. (XI. 10.) Korm. rendelet „A veszélyhelyzet ideje alatt egyes gazdaságvédelmi intézkedésekről”) azonban jogalkotó intézkedik az egyes…

2020. november 10.-én éjszaka jelent meg a Magyar Közlöny 242-i számában a 484/2020. (XI. 10.) Korm. rendelet „A veszélyhelyzet idején alkalmazandó védelmi intézkedések második üteméről, illetve a 485/2020. (XI. 10.) Korm. rendelet „A veszélyhelyzet ideje alatt egyes gazdaságvédelmi…

Az osztalékelőleg boncolgatásánál szintén a PTK és a számviteli törvény iránymutatásait kell követni. Most a két törvény összevetése kapcsán nézzük először a számviteli törvény ide vonatkozó rendelkezéseit.

Előző cikkünkben – a 13238. sz. törvényjavaslat alapján – összefoglaltuk a számvitelről szóló 2000.évi C. törvény várható változásait. A következőkben a változásokat részletesebben is bemutatjuk.

A 2021. évi adójogszabály változásokkal kapcsolatban benyújtott T/13258-as törvényjavaslattal kapcsolatban a Gazdasági Bizottság a részletes vitát lefolytatta és lezárta. A közeljövőben várható a törvényjavaslat elfogadása és kihirdetése. Korábbi cikkünkben már foglalkoztunk egy-két várható…

Előző cikkünkben – a 13238. sz. törvényjavaslat alapján – összefoglaltuk a számvitelről szóló 2000.évi C. törvény várható változásait. A következőkben a változásokat részletesebben is bemutatjuk. C) A gazdasági események nettó módon történő elszámolásának bővítése az egyéb tételek és pénzügyi…

Túl vagyunk ugyan a beszámolók tényleges közzétételén, mégis gyakran felmerül a kérdés, hogy ha nem szavaztak osztalék felvételről a tagok, mégis hogy tudnak osztalékot felvenni. Ennek a kérdésnek a körbejárásához először is el kell indulnunk az osztalék szabályaitól.

Előző cikkünkben – a 13238. sz. törvényjavaslat alapján – összefoglaltuk a számvitelről szóló 2000.évi C. törvény várható változásait. A következőkben a változásokat részletesebben is bemutatjuk.

A cikksorozat második részében a Cstv. 33/A[1].§-a alapján történő igényérvényesítéssel foglalkoztunk, azaz olyan esetekkel, amikor a hitelezők vagy a felszámoló bírósági úton kéri annak megállapítását, hogy az adós korábbi vezetői (ideértve az ún. árnyéktisztségviselőket is), a felszámolás kezdő…